GYIK a hivatkozásokról szakdolgozathoz | Blog | IQfactory

GYIK a hivatkozásokról

 Szerző, év, kiadó, lábjegyzet, bibliográfia, dőlt betű és felső index? Ha csak úgy cikáznak a hivatkozás buktatói a fejedben, és jó lenne ezt a nagy masszát rendszerezni, jó helyen jársz. Íme a legfontosabb kérdések, amiket a hivatkozásokkal kapcsolatban szoktunk kapni, sőt, korábbi bejegyzéseinket is idehoztuk, így mindent egy helyen találsz, amit a hivatkozásokról tudni érdemes.

 gyik

Mikor kell hivatkozni?

Amikor egy szerzőtől idézünk, vagy egy szöveg részét összegezzük, hivatkoznod kell rá. Még akkor is fel kell tüntetned az író nevét, ha csak egy ötletét használod fel, és a saját szavaiddal fogalmazod meg.

 

Milyen hivatkozási formát kell választani?

A hivatkozás formája két dologtól függ: egyrészt az oktatási intézmény követelményétől, másrészt az adott szöveg típusától:

  • APA (American Psychological Assosiation): oktatási, pszichológiai és egyéb társadalomtudományi szövegeknél
  • MLA (Modern Language Assosiation of America): művészi és irodalmi írásoknál
  • HARVARD: ezen alapul a magyar szerző-év hivatkozási rendszer is – a részletes szabályokat itt találod
  • CMS (Chicago Manual of Style): nem csak tudományos eredetű kiadásokban – olvass bővebben a szabályairól itt
  • Turabian: A CMS kicsit egyszerűbben megalkotott formája
  • AMA (American Medical Association): főként egészségügyi és orvostudományi szövegeknél használják

Itthon kérhetik továbbá a lábjegyzetes hivatkozást is, ám ennek is több fajtája létezik (szövegvégi irodalomjegyzékkel együtt vagy anélkül, a lábjegyzetben a teljes forrás, vagy annak csak rövidített megjelölése, stb.) – ezek követelményeiről érdemes mindig az adott szakdolgozat vagy beadandó formai követelményeinek leírásában utána járni.

fontshardtoread

Hogyan készítsek lábjegyzet hivatkozást?

Nem valószínű, hogy egy hivatalos dokumentumban a lábjegyzetben jelenik meg hivatkozás. A lábjegyzetet leginkább arra használják, hogy információkat közöljenek, vagy ténymegállapításokat jegyezzenek meg, illetve ritkább esetben, ha a szövegbe nem tudják a hivatkozást beleírni, mert az megtörné a szöveg folyamatosságát.

 

Milyen hivatkozás fajták vannak?

  • hivatkozásjegyzék: azon művek jegyzéke, melyekre az általad írt szakdolgozatban, esszében, vagy beadandóban hivatkozol, utalsz
  • irodalomjegyzék (felhasznált irodalom): ez a lista azokat a műveket is tartalmazza, melyeket a megírás során felhasználtál, akár hivatkozol rá az írásodban, akár nem. Ez lehet pl. egy módszertani könyv listázása, melynek segítségével megtanultad/megtervezted a kutatást.
  • bibliográfia: minden, a téma szempontjából fontos mű, összeszedett és rendszerezett formában, melyek a témádat tovább kutató szakembernek érdekes lehet
  • annotált bibliográfia: egy jegyzet a bekezdés után, amiben egy kis plusz információt tüntethetsz fel, leginkább figyelemfelkeltés céljából szokták írni
  • konzultációs oldal: (csak akkor szükséges, ha a professzor kéri) gyakorlatilag egy konzultáció “log”, azaz szerepelnek rajta a konzultációk, hogy elolvasta a konzulensed a dolgozatot, esetleg javaslatokat tett, de erre nem kell hivatkozni

 

Újra és újra meg kell jelölnöm, hogy kitől származik az idézés?

A válasz nem, egészen addig, amíg végig teljesen egyértelmű az olvasó számára, hogy honnan származik az információ. Győződj meg róla, hogy a hivatkozás közvetlenül az adott rész után jelenjen meg, vagy a felhasznált gondolatot tartalmazó mondatban szerepeljen a szerző-év páros (például: “Kotler és Keller (2003) tanulmánya szerint….”).

open-163973_1280

Hogyan kerüljem el a plagizálást?

A plagizálás elkerülésének legegyszerűbb módja, hogy amint idézel/hivatkozol, rögtön megjelölöd a forrást is. Használj hivatkozási útmutatót az elvárt hivatkozási rendszerről, hogy megfelelően tudj idézni. Ha nem vagy benne biztos, hogy mi számít plagizálásnak és mi az, ami még belefér, akkor érdemes beszélni a tanároddal, vagy erről szóló dokumentumokat, szabályokat elolvasni. Nem jó stratégia, ha a szakdolgozatírás végére hagyod a hivatkozásokat: a források felét addigra elfelejted, és általában kapkodás lesz a vége. Használd ki a szövegszerkesztők automatikus hivatkozásjegyzékét is, így írás közben már a végleges hivatkozásjegyzéked is készül.

 

Lábjegyzet vagy szöveg közbeni hivatkozás?

Van úgy, hogy ez kizárólag a Te döntésed, milyen hivatkozási szabályokat követsz. Ekkor is fontos azonban, hogy tudd, kik fogják olvasni a szöveget, illetve például a tanárod melyiket preferálja. 

 

Mi a különbség a Chicago és a Turabian idézési forma között?

A két stílus eléggé hasonló, azzal az „apró” eltéréssel, hogy míg a Chicago inkább tudományosabb, addig a Turabian stílust inkább olyan idézésekre találták ki, amiket nem profi írók (hanem például a diákok) használnak fel a dolgozataikhoz, szakdolgozatokhoz, beadandókhoz, más egyetemi munkákhoz.

 

Használnom kell programot vagy weboldalt az idézet létrehozásához?

Érdemes kipróbálnod az automatikus hivatkozási funkciókat a szövegszerkesztőben: főleg a szövegvégi hivatkozásjegyzéknél fontos, hogy a megfelelő elemet (szerző, év, cím, kiadó, folyóirat neve, stb.) a megfelelő formázással használd. Ezeket nehéz lehet észben tartanod, a program viszont nagyszerűen megoldja helyetted. A szemed azért tartsd rajta, ellenőrizd a munkáját, de alapvetően a mai programok már a fő hivatkozási rendszerek összes szabályát követik. Összegyűjtöttünk pár tippet az automatikus irodalomjegyzék hatékony használatáról itt, de érdemes például a Google Scholarban is kihasználnod az “idézés” funkciót, APA és Harvard stílusban is kimásolhatod a helyes hivatkozást.

 

Írtunk korábban már a szakirodalom hatékony felkutatásáról, illetve a szakirodalom gyors összefoglalásának , illetve  feldolgozásának trükkjeiről is. Jó csemegézést! Ha bármilyen további kérdésed merülne fel a hivatkozásokkal kapcsolatban, oszd meg velünk egy kommentben!

 

Üdv,

IQfactory

bloggomb

Kövess minket Facebook-on!