Chicago hivatkozás, dolgozatíráshoz|Blog | IQfactory

A Chicago hivatkozási stílus szabályai

Korábban összegyűjtöttük a Harvard hivatkozás szabályait, ezúttal pedig a Chicago hivatkozáshoz nyújtunk segítséget. Míg előbbi elsősorban gazdasági területeken népszerű hivatkozási forma, a Chicago a sajtó, és a humán, illetve történelmi tanulmányok jellemző hivatkozása.

chicago

A Chicago stílusnak két típusa van: a jegyzet és bibliográfia, illetve a szerző-dátum szerinti forma. Mivel ez utóbbi logikájában megegyezik a Harvard stílussal, így az első típust mutatjuk be.

A jegyzet a szövegben, az adott felhasznált anyag említésekor felső indexben számmal való jelölést és a hozzá kapcsolódó lábjegyzetet jelenti, melyet az első használatkor még azon az oldalon részletesen ki is fejtünk, majd további használatkor egy rövidített lábjegyzet is megfelel. A bibliográfia a szöveg végén az összes felhasznált szakirodalom pontos listázását jelenti, ABC-rendben, teljes publikálási, kiadási, vagy éppen letöltési adatokkal ellátva.

open-163975_640

 

 

1.  Könyvek hivatkozása

 

Egy szerző esetén

Egy szerző esetén a Harvard hivatkozási rendszer mintáját követve a mű címe kerül be dőlt betűvel, de a sorrend itt megváltozik. Figyeld meg, hogy a további használatnál a rövidített lábjegyzetben magát a címet is rövidítheted. Így:

Lábjegyzetben:

Első használatnál:

Tom Nairn, Faces of Nationalism: Janus Revisited (London: Verso, 1997), 17.

További használatnál:

Nairn, Faces of Nationalism, 17.

Bibliográfiánál:

Nairn, Tom. Faces of Nationalism: Janus Revisited. London: Verso, 1997.

Először tehát a szerző, őt követve a mű címe dőlttel, kiadás helyszíne, kiadó, évszám. Az évszám után pedig az oldalszám is odaírható.

 

Két szerző esetén

Hasonlóan a fenti példához a sorrend ugyanaz, eltérés a szerzők nevének írásában van. 4 vagy több szerző esetén az első szerző neve és az „et al.” megjelölés használandó lábjegyzetben, a bibliográfiában pedig minden szerzőt meg kell jelölni 7 szerzőig.

Lábjegyzetben:

Első használatnál:

Gilbert Geis and Ivan Bunn, A Trial of Witches: A Seventeenth-Century Witchcraft Prosecution (London: Routledge, 1997), 17.

További használatnál:

Geis and Bunn, A Trial of Witches: 17.

Bibliográfiánál:

Geis, Gilbert, and Ivan Bunn. A Trial of Witches: a Seventeenth-Century Witchcraft Prosecution. London: Routledge, 1997.

 

2.  Fejezetek hivatkozása könyvből

Ha egy fejezetet hivatkoznánk, vagy egy több szerző művéből szerkesztett könyvnek csak az egyik fejezete releváns számunkra, az „in” megjelöléssel a könyv címét is meg kell nevezni, és ez lesz dőlt betűs, nem pedig az idézőjellel írt fejezet címe. Második, és további használatnál a fenti példa szerint hivatkozunk rövidített lábjegyzetben, ekkor nem szükséges a könyvcímet is megjelölni.

Lábjegyzetben:

Első használatnál:

Craig H. Roell, “The Piano in the American Home,” in The Arts and the American Home, 1980-1930, ed. Jessica H. Foy and Karal Ann Marling (Knoxville, TN: University of Tennessee Press, 1994), 194.

Bibliográfiánál:

Roell, Craig H. “The Piano in the American Home.” In The Arts and the American Home, 1890 – 1930, edited by Jessica H. Foy and Karal Ann Marling, 193-204. Knoxville, TN: University of Tennessee Press, 1994.

 

3. Folyóiratcikkek hivatkozása

Az előzőek példáját követve, a logikai sorrend változatlan, csak a könyv címe helyett a cikk címét, a folyóirat nevét, kiadás évfolyamát és lap számát tüntetjük fel, a végére pedig kerül az oldalszám. Figyeld meg, hogy a cikk címe idézőjelek közé kerül, és a folyóirat címe dőlt betűs lesz.

Lábjegyzetben:

Első használatkor:

Ilya Bodonski, “Caring among the Forgotten,” Journal of Social Activism 14, no.3 (1989): 117.

további használatkor:

Bodonski, “Caring among the Forgotten,”  117.

Bibliográfiánál:

Bodonski, Ilya. “Caring among the Forgotten.” Journal of Social Activism 14, no.3 (1989): 112-34.

 

keyboard-338507_640

4.  Elektronikus források hivatkozása

Elektronikusan elérhető könyvek, cikkek, weboldalak hivatkozása esetében a szabály ugyanaz, mint a fentiek esetében, de feltétlenül írjuk utána a letöltés dátumát és az URL-t. Ne felejtsd el feltüntetni a közzététel és módosítás dátumát, de legalább is a te letöltésed dátumát feltétlenül. Itt is lehetséges a rövidítés a lábjegyzetben több használat esetén, de a szerző és a beazonosítható cím(rövidítés) mindenképpen jelenjen meg.

Lábjegyzetben:

1. Norman R. Yetman, “An Introduction to the WPA Slave Narratives,”Born in Slavery: Slave Narratives from the Federal Writers’ Project, 1936-1938, Letöltve: 2014.10-02. http://memory.loc.gov/ammem/snhtml/snintro00.html.

Bibliográfiánál:

Yetman, Norman R. “An Introduction to the WPA Slave Narratives.” Born in Slavery: Slave Narratives from the Federal Writers’ Project, 1936-1938. Letöltve: 2014.10-02. http://memory.loc.gov/ammem/snhtml/snintro00.html.

 

5. Interjúk, előadások

Interjúk, előadások esetében az interjúalany neve, interjú készítőjének neve, interjú/előadás helyszíne, címe és dátuma kerüljön feltüntetésre:

Lábjegyzetben és bibliográfiában egyaránt:

Brian Bingham, “Immersion Experiences & Intensive Mentoring” (előadás, Western Washington University, Bellingham, WA, October 23, 2003).

 

 

microphone-298587_640

10 szerzője van a forrásodnak?Egy könyvtári enciklopédiából idézel? Nincs szerzője a felhasznált cikknek? Akkor látogass el az alábbi honlapok valamelyikére vagy olvasd el korábbi, Harvard hivatkozásokról szóló cikkünket! Sőt, a Word hivatkozássegítő funkciója vagy egy hivatkozásgenerátor segítségével némileg automatizálhatod is ezt a feladatot.

 

További források:

http://libguides.wwu.edu/content.php?pid=123723&sid=1063051 (az első letölthető pdf-et válaszd, rengeteg példával segít)

http://www.chicagomanualofstyle.org/tools_citationguide.html (a hivatalos, legrészletesebb Chicago leírás)

 

Hajrá-hajrá!

 

IQfactory Team

bloggomb2

 

Kövess minket Facebook-on!