Jól használod? - Az írásjelek 2.rész | Blog| IQfactory

Jól használod? – Az írásjelek 2. rész

A szövegszerkesztők az egyik leggyakrabban használt eszközökké váltak az informatikában. Az igényes beadandók, házi dolgozatok, szakdolgozatok és egyéb dokumentumok létrehozásához mára már rengeteg eszköz áll rendelkezésünkre, az ördög mégis a részletekben rejlik. Az esztétikus megjelenéshez bizony hozzátartozik az írásjelek megfelelő használata is, amit bár tanultunk nyelvtan órán, mégis számos esetben helytelenül használunk. Éppen ezért összefoglaltuk az írásjelek használatára vonatkozó szabályokat, így ezen túl biztosan helyesen fogod használni őket. Íme a gyűjtemény 2. része.  

írásjelek-jól-használod-2-rész

 

 

 

 

 

 

 

 

 

! Felkiáltójel

A felkiáltójelet az indulatszavak, felkiáltó, óhajtó és felszólító mondatok végén használjuk. Pl.: Aucs!

Hurrá!

Ne edd meg!

Bárcsak vehetnék egy új autót!

Bár szabályzat nem írja elő, de a köszönések végén is felkiáltójelet alkalmazunk. Pl: Jó napot! Megszólítások után szintén használjuk. Pl. Tisztelt Főorvos Úr!

 

? Kérdőjel

Azon mondatok végén használjuk, melyek valamilyen kérdést tesznek fel.

Pl.: Most már tudod, hogy mikor használunk kérdőjelet?

„  ” Idézőjel

Abban az esetben, ha szó szerint veszünk át szövegeket valahonnan, vagy valakitől, jelölnünk kell azt, hogy idézetről van szó. Ekkor kell használnunk az idézőjelet, más néven macskakörmöt.

Pl.: „ A világ is több sokkal, ha kinyujtózunk, nagy hegyekre mászunk.” –írja József Attila

– Kötőjel

A kötőjelet összetett szavak összekapcsolásához, vagy a szótagolásnál és a sorvégi elválasztásnál használjuk.

Pl.: hidegvíz-csap, hajlítottbútor-gyár

Viszont ebben az esetben már kötőjel nélkül írjuk: hideg víz, hajlított bútor

Kifejezhetnek egyszerű kapcsolatot: Pl.: német-magyar szótár; ének-zene szak

Két vagy több tulajdonnév alkalmi kapcsolatának jelölésére is használatos. Pl.: Geiger–Müller-számlálócső

Ha a valamettől valameddig viszonyt nem ragos alak fejezi ki Pl.: Pécs-Budapest távolság (Pécstől Budapestig)

Számneveknél is kötőjelet használunk:

Pl.: hárommillió-száztizenkétezer-negyvenhét

-e kérdőszócska elé mindig kitesszük. Abban az esetben, amikor nem kérdőszóként használjuk, elhagyjuk a kötőjelet.

Pl.: Azt kérdezem, hogy megjöttek –e a munkások?  DE: e házban lakott, e mellett a fa mellett (egyiknél sem kérdőszó)

 

– Gondolatjel

A gondolatjelet legtöbbször kettő, vagy több tagmondat (két gondolat) elkülönítésére használjuk. Amikor két gondolatot összekötünk, vagy kitérünk a mondaton belül egy gondolatra.

Pl.: Új találmányát – természetesen – szabadalmaztatta.

Párbeszéd esetén is gondolatjelet használunk. Pl.: – Jaj, mi ez? – kérdezte Kati.

De mi különbözteti meg a kötőjelet a gondolatjeltől, ha egyszer ugyanúgy néznek ki?

Az, hogy a gondolatjelet szóköz választja el az előtte és utána álló betűtől, míg a kötőjelet nem.

 

/ Ferde vonal, vagy törtvonal  („perjel”)

A ferde vonal gyakran választási lehetőséget kínál több opció közül, de jelölhet tört számokat is, valamint folyó szövegben a verssorok, versszakok határát.

Pl.: Tisztelt Hölgyem/Uram!

IV/3-as körzet, 6/c osztály, Váci út 2/B .

 „Én egész népemet fogom / nem középiskolás fokon / taní- / tani!” [szóköz mindkét oldalon];

A versszakok között pedig: //.

 

… Szókihagyás (három pont)

A három kis pontot akkor használjuk egy szövegben, amikor szünetet, befejezetlen gondolatot szeretnénk kifejezni.

Szünet: Anna… Anna sosem akarta abbahagyni a táncot.

Befejezetlen gondolat: Nem így akartam dönteni, de ha lett volna választásom…

 

Még több segítség kell?

 

 

És ezeket olvastad már?

Kövess minket Facebook-on!