A jól összeállított szakdolgozat struktúra már fél siker. Mint egy jó sorvezetőn, csak pontosan végig kell haladnod rajta, és biztosan nem marad ki semmilyen lényeges tartalmi egység, néhány soros, de annál fontosabb bekezdés vagy éppen az ábrák jegyzéke. A leggyakoribb szakdolgozat követelmények alapján most összeállítottunk Neked egy ilyen sorvezetőt, ami egyfajta szakdolgozat sablonként funkcionálhat. Reméljük segítségedre lesz diplomamunkád elkészítéséhez, azonban mindenképpen az egyetemed/ főiskolád hivatalos szakdolgozat kiírásával együtt használd. Sok sikert!
Milyen egy szakdolgozat felépítése?
Borító
Belső címlap
Tartalomjegyzék
Köszönetnyilvánítás
Absztrakt
Bevezető
Irodalmi áttekintés
Hipotézis
Módszertan
Elemzés
Eredmények, diszkusszió
Összegzés
Irodalomjegyzék
Mellékletek
Ábra- és képjegyzék
Borító
A szakdolgozat borítója egy viszonylag egyszerű formátumot követ, és a szakdolgozat kötését végzők is ismerik ezeket: Szakdolgozat – Név – Hely – Év feltüntetése arany, nyomott technikával, fekete keményborítón. Csak semmi kreatív ötletelés!
Belső címlap
A külső címlaptól eltérően itt már több információ is beilleszthető. Továbbra is tartózkodj a klasszikusoktól (Times New Roman, Arial, ritkán Helvetica) eltérő betűtípustól, sajnos ez sem a kreativitás helye. Az elrendezés változhat, de ezek a kötelező elemek, amiket fel kell tüntetned:
Tartalomjegyzék
Erről is van egy nagyszerű leírás, ami részletesen (szinte gombnyomásról gombnyomásra) bemutatja az automatikus tartalomjegyzék használatát, így sok időt spórolsz meg az írás végeztével az oldalszámok, címek, alcímek igazgatásával, formázásával. Legyen egyértelmű, hogy melyek a fő tartalmi egységek, és melyik alcím melyik fő témához tartozik: ezt jelezheted behúzással, kisebb betűvel, dőlt betűvel, stb. A szakdolgozatod minden egységét, még a mellékleteket, és az ábrajegyzéket is tüntesd fel a tartalomjegyzékben.
Köszönetnyilvánítás
Szakdolgozatoknál kevésbé jellemző, de például egy PHD esetében elfogadott lehet pár sorban megköszönni, ha valakinek a szakmai hozzájárulása sokat segített a munkádhoz.
Absztrakt
Korábban írtunk már a ma egyre inkább elvárt összefoglaló, az absztrakt írásának szabályairól. Megeshet, hogy nem csak magyar, de angol nyelven is kérnek egy szakdolgozat kivonatot, ebben az esetben feltétlenül kérj segítséget nyelvtanárodtól, vagy egy profi nyelvhasználótól, hogy ellenőrizze, amit írtál. Figyelj oda továbbá, van olyan intézmény, ahol az absztraktot külön dokumentumként kell leadni, és van, ahol a dolgozattal együtt kell beköttetni.
Továbbra is érvényes a fő szabály: tömören foglald csak össze, mit kutattál és mire jutottál, hogy aki esetleg csak „beül” a védésedre, az absztrakt alapján neki is legyen fogalma arról, amiről a beszélgetés zajlik.
Bevezető
A bevezető lényege, hogy néhány bekezdésben előre vetítse, miről lesz szó: előzmények, a probléma felvetése, célkitűzés. Érdemes azt is megjelölni, ha van olyan kapcsolódó téma, amire szándékosan nem fogsz kitérni, de ezt minden esetben indokold is. A dolgozatod hasznos terjedelmének körülbelül 10-15%-át alkossa.
Hogyan kezdj neki? Például így:
„Az utóbbi években rohamosan fejlődött a ….. Új szereplők jelentek meg a piacon, melynek hatására ….. Szükségessé vált a ….. , de újabb kérdések is felmerültek: ….. Ezeket a kérdéseket kutatva a dolgozat céljai a következők: …. A dolgozat … miatt nem tér ki a …. területére. A kutatás eredményei várhatóan választ adnak arra, hogy …..”
Irodalmi áttekintés
Az egyik legfontosabb fejezet, itt mutathatod meg, milyen kutatások, nézetek léteznek választott témáddal kapcsolatban. A szakirodalom gyűjtésének gyakorlati tippjeit és hatékonysági trükkjeit illetve az automatizálás lépéseit már összegyűjtöttük, nézzük most inkább, minek kell szerepelnie ebben a fejezetben. A hatékony szakirodalom feldolgozás a kulcs, hogy minél előbb átlásd, miről fog szólni a munkád. Szóval dolgozz okosabban, és időt spórolsz meg!
Érdemes a definíciókkal kezdeni, akár általánosabbtól a konkrét kutatási területig eljutva, a kapcsolódó korábbi feltételezéseket, azok bizonyítását vagy cáfolatát végigkövetni, és (ez fontos!) ÉRTÉKELNI. Ebből látszik, hogy gondolkozol is azon, amit találtál, összeveted, esetleg hiányosságra/már nem aktuális mivoltára/bizonyos feltételektől való függésre hívod fel a figyelmet. Ha ezen a vonalon haladsz, könnyen lehet, hogy olyan kérdések merülnek fel benned, amiket érdemes tovább kutatnod, tesztelned saját munkádban, és segít felépíteni a szakdolgozat hipotézised: ez a legszuperebb, ami történhet.
És hogy mitől lesz egy forrás feldolgozása értékelő? Adunk pár „sablon”-mondatot:
Az xy fogalom definíciója az utóbbi évtizedek során a terület kutatási eredményeivel, azok fejlődésével a következőképpen változott: míg A értelmezésében még ….. volt, B munkájában már kiegészítette ….-vel, és C áttörő kísérletei után már …..-ként volt általánosan elfogadott. Mindez azt mutatja, hogy ….. . Felmerül azonban a kérdés, hogy ……
Gyakran vitatott kérdés az xy tanulmányozása során, hogy ….. D például így ír róla: „…..”. E ezzel szemben bizonyította, hogy ……, ami új megközelítésről tanúskodik, ám nem veszi figyelembe, hogy …… Mindezek alapján érdemes további megfigyeléseket tenni a területen: megoldatlan problémaként jelenik meg tehát a …., és a …. .
Ha a fent említett tanulmányokat … alapján rendszereznénk, a következő kategóriákba sorolhatnánk: …, ez megvilágítja, hogy a korábban a dolgozat célkitűzéseként megnevezett pontokkal milyen összefüggés kimutatható.
Hipotézis
Ha eddig eljutottál, meg kell adnod, milyen kérdést fogsz pontosan kutatni. Hipotézised az irodalmi áttekintésben találtakra építsd, és minél pontosabban fogalmazd meg. Szóljon egy megfelelően leszűkített, szakmai vitára alapot adó témáról. Itt is a legjobb, ha mutatunk pár rossz és jó példát hipotézisekre:
„A levegőszennyezés árt a környezetnek.” – túl általános, vitathatatlan állítás. Azonban ha egy olyan szemszögből vizsgálod, ahol már vitára ad okot az állítás, lesz miről írnod:
„A főváros költségvetésének legalább 25%-ának a levegőszennyezés visszaszorítására való fordításával csökkenthető a környezetszennyezés mértéke.” – ez már egy olyan állítás, ami mellett és ellen is lehet érvelni, kutatható és bizonyos összefüggések alapján elfogadható vagy elvethető.
Ha több hipotézisre is keresed a választ ugyanazon dolgozaton belül, kösd össze őket, indokold, miért érdemes őket együtt vagy egymással összefüggésben vizsgálni. Még többet a hipotézis felállításáról itt olvashatsz.
Módszertan
Határozd meg, milyen módszerekkel fogod kutatni az állítás helyességét, primer, szekunder, kvalitatív vagy kvantitatív módszerekkel, illetve hogy a kutatásod mitől lesz hiteles. (Minta mérete, aktualitása, pontossága, reprezentativitása.) Hogyan fogod feldolgozni a nyert adatokat? Milyen szoftver vagy egyéb megoldás segít az elemzésben? Jelezd, milyen , például:
„A kutatás során nem áll módomban …-nél több interjúalany felkeresése.”
„ Az adatgyűjtést …. miatt egy két hetes időintervallumban lehetséges csak végezni.”
„Számolni kell, hogy az interjú során … miatt nem akarnak minden részletet megosztani az interjúalanyok, ennek kiküszöbölésére …. ”
Elemzés
Ez a másik nagyon fontos tartalmi egységed, amiben valójában a saját kutatásoddal igyekszel választ találni a hipotézisedben felvetett állításra. Itt mutasd be, hogyan végezted és mire jutottál kérdőíves/ mélyinterjús/ megfigyeléses kutatásoddal, utalj vissza a szakirodalomra, illetve emeld ki a fontos felfedezéseket, összefüggéseket, de még ne dönts a hipotézisről. Állításaidat, megállapításaidat mindig támaszd alá számokkal, grafikonokkal, táblázatokkal, vagy az interjúból származó bizonyosságokkal.
A fejezet profi hangvételében segítenek a következő kifejezések (ha lehet, továbbra is tartózkodj az E/1 használatától): „áttekintve a ….-t, a következő felismerések fogalmazódtak meg/ váltak nyilvánvalóvá: …” , „… bizonyítja, hogy …”, „az alaposan megtervezett …. segített a …. feldolgozásában/ kimutatásában/ elkészítésében”, „a mérések/ számítások alapján igazolható/ feltételezhető, hogy….”
Eredmények, diszkusszió
Az Elemzés-ben talált felismerések összefoglalása kerül ebbe a fejezetbe, melyben döntést hozol a hipotézisedről, azt indokolod, illetve elhelyezed a korábbi kutatások rendszerében. Javaslatokat tehetsz a feltárt helyzet javítására, felvetheted, milyen további kérdések merültek fel a témában, amik egy további kutatásnak remek alapot adhatnak, illetve olyan gyakorlati alkalmazásokat is megnevezhetsz, ahol a kutatásod hasznos lehet mások számára. Mire eddig eljutsz, már szuperhősnek érzed magad!
Összegzés
A szakdolgozat összefoglaló elkészítésekor nevezd meg újra a vizsgálat célját, a módszereidet, a legfontosabb eredményeket és következtetéseket, amikre jutottál. A bevezetéshez hasonlóan a szakdolgozat terjedelmének 10%-át tegye ki, azaz így láthatod, a bevezetés-tárgyalás-befejezés arányát a 10-15% – 75-80% – 10% arányokat tartva érdemes elkészítened.
Irodalomjegyzék
A formai követelményeknek megfelelő hivatkozási módot követve sorold fel, milyen forrásokból dolgoztál. Figyelj az online és hagyományos források elkülönítésére, és a formázási szabályok (mi kerül zárójelbe, dőlt betűvel, hol a kettőspont és hogyan jelöld az oldalszámokat) betartására. Itt találsz bővebb leírást például a lábjegyzetes, a Harvard, a Chicago és az APA szabályrendszerről.
Mellékletek
Ide illessz be minden olyan mellékletet, amire a szövegben hivatkoztál, de terjedelme vagy a témához való lazább kapcsolódása miatt nem akartál a fő szövegben helyet szorítani neki. Ilyen például egy hosszabb táblázat egy korábbi kutatás illusztrálásaként, egy fogalomtár, a rövidítések jegyzéke, egy interjúvázlat vagy –kivonat, a kérdőíved, kutatási eredményeidnek részletesebb elemzése, stb.
Ábra- és képjegyzék
A szövegben elhelyezett ábrákat és képeket lásd el felirattal és sorszámmal, melyeket itt, az ábrajegyzékben részletezhetsz. Az irodalomjegyzékhez hasonlóan add meg forrásukat, letöltési helyüket, dátumukat is.
Ha szeretnéd ezt a sorvezetőt egy szerkeszthető Word formátumban is megkapni, kérd tőlünk és elküldjük.
IQfactory
10,000+ elégedett ügyfél
1,000+ szakember
250+ szakterületKövess minket Facebook-on!
