A szekunder kutatás szakdolgozatban való alkalmazása szinte minden esetben jelen van, hiszen a szakirodalomban fellelhető adatok szakdolgozatba való építése is szekunder információkra való támaszkodást jelent. A szekunder információk mások által gyűjtött, elemzett és publikált adatok. Például a szakkönyvekben, cikkekben és tanulmányokban található információk tartoznak ide. A szekunder kutatás végzése a mások által már feldolgozott anyagok saját szempont szerinti hasznosítását jelenti.
A szekunder kutatás szakdolgozatunkban való alkalmazása nagyon hasznos és szükséges, mivel segítségével egy átfogó képet kaphatunk dolgozatunk témájával kapcsolatban. A szekunder kutatás során összegyűjtjük mindazon anyagokat, amelyek kapcsolódnak az adott témakörhöz, több szerző munkáját is figyelembe véve, így olyan következtetéseket vonhatunk le, amelyek nem egy kutatásra, hanem több vizsgálódásra támaszkodnak. A szekunder kutatás emellett segít abban is, hogy le tudjuk szűkíteni a vizsgált témakört egy olyan témára, amelyben további kutatásokat szeretnénk végezni. Tehát a szekunder kutatás elősegíti a szakdolgozatunkban végzett primer kutatás létrejöttét is.
Milyen esetben használjunk szekunder kutatást szakdolgozatunkban?
A szekunder kutatás szakdolgozatunkban való alkalmazásakor fontos szem előtt tartani, hogy az adatok pontosságát csökkentheti, hogy másodkézből jutunk hozzájuk, ezért fontos, hogy minden esetben ellenőrizzük az információk hitelességét. Ha az általunk vizsgált témakört mások is boncolgatták már, akkor nyugodtan támaszkodhatunk szekunder adatokra, beépíthetjük szakdolgozatunkba, hiszen a teljes munkánkat tekintve értéket képviselnek. A szekunder kutatás szakdolgozatunkban azonban semmiképp nem helyettesíti a saját, primer kutatás elvégzését, így ne tekintsük azzal egyenértékűnek.
Milyen adatokat használhatunk fel a szekunder kutatás szakdolgozatunkban történő alkalmazásakor?
Hogyan szerezheted meg a szekunder adatokat?
Sok esetben elég csupán internethozzáférés a szekunder adatok megszerzéséhez, de előfordul, hogy könyvtárban találunk hasznos információkat.
A legfontosabb szekunder adatokkal szolgáló források:
A szekunder kutatás előnyei közé tartozik, hogy olcsó vagy díjmentes, sokszor csak internetelérésre van szükség hozzá, emellett pedig rendkívül gyors. A szekunder kutatás adati könnyen feldolgozhatók, segítségükkel olyan információk is kinyerhetők, amelyeket mi magunk nem tudnánk megszerezni, sőt lehetőségünk van visszamenőleg, idősoros adatok vizsgálatára is.
A szekunder kutatás hátrányai közé tartozik a -már említett- megbízhatóság és hitelesség megkérdőjelezhetősége, az adatok elavultsága, a nem teljes fedettség az általunk keresett információkkal, illetve előfordulhat, hogy az adatok nem átláthatók, egyértelműek, így téves következtetésekhez vezethetnek.
Reméljük, hogy segíthettünk a szekunder kutatás szakdolgozatban való alkalmazásáról szóló összefoglalónkkal. Jó munkát kívánunk a kutatás elvégzéséhez!
És ezeket olvastad már?
SZAKDOLGOZAT – MINDEN AMIT TUDNOD KELL
10,000+ elégedett ügyfél
1,000+ szakember
250+ szakterületKövess minket Facebook-on!
