Nagyon fontos, hogy mindig olyan kutatási módszert válasszunk szakdolgozatunk elkészítéséhez, amely az adott témához, hipotéziseinkhez leginkább passzol, amely segítségével kinyerhetjük a keresett információkat. Kérdőíves kutatás szakdolgozatunkban akkor alkalmazható, ha valamilyen kérdéskör felderítésére, magyarázására vagy leírására törekszünk. Segítségével információt gyűjthetünk emberek, illetve a népesség egy meghatározott csoportjától. Például elégedettség, attitűdök, beállítódások vizsgálatára kiváló módszer. Főként a közgazdaságtan és a társadalomtudomány területén felmerülő kérdéskör megoldása esetén alkalmazható sikerrel.
A kérdőíves kutatás szakdolgozatban való alkalmazása esetén fontos, hogy elegendő időt szánjunk a megtervezésére, hiszen ha valamilyen hiba csúszik be, akkor ebben az esetben nincs lehetőség kijavítani, az érdemjegyünk függ a kutatás sikerességétől. A leggyakoribb hibaforrás kérdőíves kutatás esetében, hogy nem a megfelelő kérdéseket tesszük fel. Nagyon fontos, hogy a megfogalmazott hipotézisek/kutatási kérdések megválaszolása érdekében több olyan kérdés is szerepeljen a kérdőívünkben, amelyek választ adnak a felvetésekre. Az sem mindegy, hogy a kérdések milyen sorrendben követik egymást, hiszen a kérdések nem megfelelő sorrendje hatással lehet a válaszokra is.
Mikor milyen kérdést alkalmazzunk?
Zárt kérdések
A zárt kérdések esetében a válaszadók előre maghatározott kérdések közül választhatnak. Két fajtája különíthető el, amelyek az alternatív (igen/nem) és a szelektív (több válaszlehetőség adott) kérdéstípusok. Zárt kérdéseket akkor alkalmazzunk, ha rangsorolt adatokat szeretnénk kapni, ismerjük az összes lehetséges válaszlehetőséget, vagy ha minél egyszerűbbé szeretnénk tenni az adatok feldolgozását.
Nyílt kérdések
Nyílt kérdések esetében a válaszadó a saját szavaival válaszol, nincsenek előre meghatározott lehetőségek. A nyílt kérdések fajtái a teljesen nyitott kérdés (ebben az esetben semmilyen válaszlehetőség nincs megadva) és a részben nyitott kérdés (mely esetben lehet szó mondatkiegészítésről vagy egy történet befejezéséről). Akkor használjunk nyitott kérdést, ha fontos a kutatás szempontjából, hogy a válaszadó a saját szavaival fogalmazza meg a válaszát, a válaszadók hajlandók és képesek így válaszolni, a válaszlehetőségek nem ismertek, valamint ha képesek vagyunk az eltérően megfogalmazott válaszokat kellően elemezni és következtetéseket levonni.
A kérdőíves kutatás szakdolgozatban való alkalmazásának lépései
Mire figyeljünk kérdőíves kutatás szakdolgozatban való alkalmazásakor?
A statisztikára vonatkozó kérdéseket (életkor, nem, iskolai végzettség, munkakör, lakhely) vagy a kérdőív legelején, vagy a kérdőív végén szerepeltessük. Egyes szakirodalmi források javasolják, hogy ezek a kérdések a kérdőív bevezető részét képezzék, hiszen így könnyen rá tudnak hangolódni a megkérdezettek a válaszadásra. Más források szerint célszerűbb a kérdőív végére helyezni ezeket a kérdéseket, mivel a fontos kérdéseknek kell elöl szerepelniük, amikre teljes figyelemmel tudnak a megkérdezettek válaszolni.
Fontos a sorrendiség a kérdőív szerkesztésekor, el kell képzelnünk a válaszadók várható gondolatmenetét és ez alapján felépíteni a kérdőívet. Lényeges, hogy az általános kérdésektől haladjunk a konkrét kérdések felé.
A kérdéseket röviden és tömören tegyük fel, legyen egyértelmű, hogy mire keressük a választ. Ne tegyünk fel olyan kérdést, ami nem fontos a téma szempontjából. A kérdések megfogalmazásakor kerüljük a tagadó és a sugalmazó kérdéseket. Ne használjunk szakzsargont, szlenget és rövidítéseket, közérthetően fogalmazzunk.
A kérdőív végén köszönjük meg a kitöltőnek, hogy válaszolt kérdéseinkre.
Ugye nem is olyan bonyolult? Kövesd útmutatónkat a kérdőíves kutatás szakdolgozatban való alkalmazásáról és Neked is könnyedén fog menni a kutatómunka!
És ezeket olvastad már?
SZAKDOLGOZAT – MINDEN AMIT TUDNOD KELL
Kövess minket Facebook-on!