A szakdolgozat felépítése, struktúrája azt a célt szolgálja, hogy segítse a szakdolgozót a téma feldolgozásában, illetve az olvasó számára is jól érthetővé és élvezetessé tegye a művet. Ennek megfelelően a szakdolgozat felépítése általában kötött, a felsőoktatási intézmények az erre vonatkozó kritériumokat megosztják a szakdolgozókkal. Érdemes az adott intézmény által közzétett dokumentumok között megkeresni és átnézni a szakdolgozat felépítésére vonatkozó részeket, mert a különböző főiskolák, egyetemek elvárásai néhány pontban eltérhetnek egymástól.
Mi a szakdolgozat felépítésének gerincét mutatjuk be most Neked, amely minden bizonnyal azonos minden felsőoktatási intézményben.
A szakdolgozat felépítésének kötelező elemei:
Egyes esetekben a fent említett pontok kiegészülhetnek köszönetnyilvánítással, ábra- és képjegyzékkel, sőt sokszor az idegen nyelvű kivonat, azaz az abstract elkészítését is kötelezővé teszik az intézmények.
Természetesen az egyes pontokhoz rendelhetünk alfejezeteket is. Például a szakirodalmi áttekintést a strukturáltság és a könnyebb olvashatóság érdekében érdemes részekre tagolni, kiemelni a fontosabb témaköröket egy-egy címmel vagy alcímmel.
A borító és a belső címlap formája általában kötött, így az ezekhez tartozó elemek elhelyezését szintén az adott oktatási intézmény honlapjáról leshetjük el.
A tartalomjegyzék esetében érdemes automatikus jegyzéket készíteni, amely akkor működik megfelelően, ha a vázlatpontokat címsorokká tesszük a Word programban. Ha ezt a módszert választjuk, akkor bátran finomíthatunk az egyes fejezeteken, fel is cserélhetjük őket, hiszen néhány kattintással módosul a tartalomjegyzék és a friss állapotot tükrözi majd.
A szakdolgozat felépítésében a bevezetés és az összegzés különleges abból a szempontból, hogy e két fejezet esetében a témával kapcsolatos saját véleményünket, gondolatainkat is megfogalmazhatjuk. A dolgozat többi részében tilos a véleménynyilvánítás, a szakirodalom és a saját kutatásunk által nyert információk feldolgozására kell szorítkozni, mindezt tárgyilagos hangnemben.
A hipotézisek és kutatási kérdések megfogalmazásakor ügyeljünk arra, hogy olyan állításokat, illetve kérdéseket fogalmazzunk meg, amelyekre még nem egyértelmű a válasz, hiszen fontos, hogy eredményeinkkel újat mutassunk az adott témában.
A kutatás módszertana esetében részletesen ki kell fejtenünk az általunk alkalmazott módszereket. A kutatási eredmények elemzésénél pedig a megszerzett információk elemzésére, összefüggések keresésére helyezzük a hangsúlyt.
Végezetül válaszoljuk meg hipotéziseinket/kutatási kérdéseinket és összegezzük a szakirodalom feldolgozása, valamint a saját kutatásunk során kapott eredményeket. Dolgozatunk végén érdemes javaslatot is tennünk az adott témában, amely szubjektív vélemény is lehet. Ez növeli a szakdolgozat értékét és az írójának hozzáértéséről, témában való jártasságáról tanúskodik.
A szakdolgozat felépítésének végén helyezkedik el az irodalomjegyzék, ahol fel kell sorolnunk az összes olyan szakirodalmi és internetes forrást, amelyeket segítségül hívtunk dolgozatunk elkészítése során.
A mellékletekben pedig tűntessünk fel minden olyan részt, amire a dolgozatunkban hivatkoztunk, de valamilyen oknál fogva (például terjedelem, lazább kapcsolódás a témához) nem szerepeltettünk az adott szövegrészben.
Ezek a pontok adják a szakdolgozat felépítésének gerincét, mindenképpen ezek mentén tervezd a témád feldolgozását. Ha szükségesnek érzed, akkor bővítsd ki, hozz létre több alfejezetet, de ügyelj arra, hogy egyik lényeges pont se maradjon ki a műből.
És ezeket olvastad már?
MILYEN A JÓ SZAKDOLGOZAT BEVEZETÉS?
11 OTTHONRÓL VÉGEZHETŐ MUNKATIPP EGYETEMISTÁKNAK
Kövess minket Facebook-on!