Nem tudod milyen szakdolgozat kutatási módszerek vannak? Segítünk!

A tanulmányok jellegéből adódóan minden szakon más és más szakdolgozat kutatási módszerek a legcélravezetőbbek. Például egy biológia szakos hallgató tanulmányai végén általában valamilyen kísérletet végez, míg egy közgazdász szakos társa túlnyomórészt a kérdőíves vagy a mélyinterjús módszert választja. A szakdolgozat kutatási módszerek megválasztásakor azt kell szem előtt tartani, hogy milyen információszerzési módszer járul hozzá a leginkább a hipotézisünk, kutatási kérdéseink megválaszolásához. A cél tehát mindig az, hogy a kutatás végén egyértelmű választ kapjunk a feltevésünkre.

A szakdolgozat kutatási módszerek kiválasztásakor érdemes megvizsgálnunk, hogy a szaktársaink milyen módszereket választottak a múltban, esetleg hasonló témában íródott dolgozatot is kereshetünk, így rávilágítást kapunk arra, hogy milyen úton induljunk el. Emellett mindenképp vitassuk meg a választott szakdolgozat kutatási módszerekről való elképzelésünket a konzulensünkkel is, hiszen kiváló tanácsokkal tud majd szolgálni e tekintetben.

Alkalmazhatunk többet is a szakdolgozat kutatási módszerek közül dolgozatunkban, de akár egy módszerrel is megszerezhetők a kívánt információk. A legnépszerűbb kutatási forma a kérdőív és a mélyinterjú, de emellett kedvelt a kísérlet és a megfigyelés is.

A szakdolgozat kutatási módszerek legelterjedtebb formája a kérdőív, amely jól alkalmazható leíró, magyarázó és felderítő célokra. Előnyei közé tartozik, hogy könnyen kivitelezhető, elvégzése többnyire díjmentes és segítségével hozzájuthatunk a kívánt információhoz. Fontos, hogy a hipotéziseink megválaszolása érdekében megfelelő kérdéseket alkalmazzuk, nem mindegy, hogy zárt vagy nyílt, skála, feleletválasztós vagy eldöntendő kérdést teszünk fel, ezért célszerű a kérdőív megszerkesztése előtt áttanulmányoznunk a hozzá tartozó szakirodalmat. Ügyeljünk arra is, hogy egy hipotézis megválaszolását ne csak egy kérdés válaszaira alapozzuk, minimum 2-3 kérdés válaszaira kell támaszkodnunk a feltevés igazolása vagy elvetése esetén.

A mélyinterjú – a szakdolgozat kutatási módszerek másik népszerű tagja – segít egy probléma feltárásában, megértésében és mélyebb megismerésében. Esetében a jól felépített kérdéseken kívül fontos az interjúztató személye is, a közvetlen, barátságos kérdezőnek szívesebben fejtik ki véleményüket a megkérdezettek, mint egy mogorva illetőnek. Javasolt, hogy az interjút otthon próbáljuk el többször is, gyakoroljuk be a kérdéseket, mérjük le az időt, és amikor már élesben tesszük fel a kérdéseket, igyekezzünk tartani az idősávokat.

A kísérlet a szakdolgozat kutatási módszerek azon tagja, amely segítségével ok-okozati összefüggések tárhatók fel a változók szisztematikus tanulmányozásával. A kísérlet estében szükséges a kontrollcsoport kialakítása, amely többféle módon történhet. Egy kísérlet megtervezése időigényes és hozzáértést igényel, így méginkább érdemes a hozzá kapcsolódó szakirodalom áttanulmányozása és a konzulenssel való egyeztetés, mint az előző két esetben.

A megfigyelés esetében célunk olyan adatok gyűjtése, amelyeket rendszerezve előre tudjuk jelezni a jövőbeli cselekvéseket. A tudományos megfigyelés egy célirányos adatgyűjtési módszer, nem csupán a tények tanulmányozását foglalja magában, hanem tudatos osztályozási módszert alkalmaz, amely során az információkat célirányosan fogalmakba rendezzük. A megfigyelés is egyike a szakdolgozat kutatási módszereknek, amelyek ok-okozati kapcsolatok megállapítására képesek.

Bármelyiket is választjuk a szakdolgozat kutatási módszerek közül, minden esetben érdemes megalapozottan dönteni, hiszen a primer kutatás a szakdolgozat legértékesebb pontja, így annak kimenetele hatással lehet az érdemjegyünkre is.