Leggyakoribb helyesírási hibák

Nagyon sok kifejezést használunk helytelenül a rossz berögződések miatt. Ezen az internetes kommunikáció sem segít, ahol a legtöbbször a gyorsaság a helyesírás rovására megy. A beadandók és a szakdolgozat írásakor viszont, kiemelt figyelmet kell fordítani a hibák elkerülésére, mivel ez is egy szempont a dolgozat értékelésekor, és ha túl sok benne a hiba, akkor emiatt akár el is utasíthatják azt.

A J és LY felcserélése

Talán a legtöbb fejtörést a helyesírásban a „j” és „ly” használata okozza. Sokszor magától értetődő, hogy melyiket kell alkalmazni, de az olyan szavaknál, mint például a „muszáj” vagy „rejtély” megtévesztő lehet. Ezekre sajnos nincs törvényszerűség, így jobb mindig leellenőrizni megbízható forrásból, ha nem vagyunk biztosak benne.

Felszólító mód alkalmazása d-re végződő szavak esetében

Gyakran felmerülő kérdés, hogy igék felszólító módban való használatakor hány „d” kerül a szavak végére. Duplázás csak akkor szükséges, ha a szó alapból d betűre végződik, a többi szónál csak egy „d”-vel kell a felszólító módot kifejezni.

küld – küldd

mond – mondd

ír-írd

Hisz és hagy szavak felszólító módban

Külön említést érdemel a hisz és hagy szavak felszólító módban való használata, mert ezt is sűrűn előforduló hiba.

„higyj nekem” – higgy nekem

„haggy békén” – hagyj békén

Hosszú és rövid i

Szinte minden nap találkozhatunk „szervíz” feliratú autószerelő műhelyekkel, de „dícséretekért” sem kell messzire menni. Sokan használják tévesen ezeket a kifejezéseket nem csak szóban, írásban is. Pár példa hogy veled ez ne forduljon elő:

„kisér” – kísér

„mindíg” – mindig

„dícsér” – dicsér

„hízlal” – hizlal

„hírdet” – hirdet

Igekötők helytelen használata

Az igekötők helytelen használatának berögződése, nagyban köszönhető az okostelefonokon való gyors írásnak. Így jöttek létre az igekötőkkel tévesen egybeírt szavak:

„elakarom mondani”– el akarom mondani

„megtudom csinálni” – meg tudom csinálni

Nagy kezdőbetűvel írt ünnepek, nevezetes napok és történelmi események

Sokak gondolják úgy, hogy az ünnepeket és a jeles napokat nagybetűvel kell írni, ami egyes nyelvek helyesírásában így is van, de a magyar nyelv ezeket mind kis kezdőbetűvel írja. Ilyen például a karácsony, húsvét, anyák napja és az olyan történelmi események, mint a honfoglalás vagy francia forradalom.

Összehasonlításkor helytelen ragok használata

Összehasonlításkor a –nál –nél ragok helyett hibásan a –tól –től toldalékok használata.

„okosabb tőlem” – okosabb nálam

„tőlem magasabb” – magasabb nálam

Vesszőhibák

Ennek két fajtája is létezik: amikor sehova nem tesszük ki, és amikor olyan helyekre is használjuk ahova nem szükséges. A tagmondatok közé minden esetben kell vesszőt tenni, amit általában a hogy, ha és de kötőszavakról a legkönnyebb felismerni. Nem kell vesszőt használni az egyszerű mondatok mondatrészei közé és felsorolások utolsó tagja elé sem.

„Az egyetemen, minden diák szorgalmas, segítőkész, okos.”

Az egyetemen minden diák szorgalmas, segítőkész és okos.