Hogyan győződj meg az online források hitelességéről?

Az online források hivatalos kutatásra történő felhasználásakor meg kell határozni a hitelességet, saját kutatásunk megbízhatóságának érvényesítéséhez. Az olyan webhelyek, mint például a Wikipedia, blogok, fórumok és közösségi média nagyszerű ötletbörze szerű eszközök lehetnek, de ezek nem hivatalos források a kutatómunkák elvégzéséhez. Mivel a hitelességet igen nehéz meghatározni, ezért készítettünk egy listát, melynek segítségével meghatározható, melyik forrást használhatod fel kutatásodhoz.

Mi a témád?

Mindig meg kell keresned a témához szükséges forrásokat. Például érdemes ellátogatni a Magyar Tudományos Akadémia honlapjára a Wikipedia helyett.

Mi az URL?

Mindig győződjön meg arról, hogy hivatkozásnál rögzítetted a teljes URL-t. Ez az iskolád részéről is elvárás, valamint így te is egyszerűen vissza tudod keresni az adott tartalmat.

Megfelelő a kiterjesztés a tartalomhoz?

A .gov kiterjesztésű oldalak kormányzati weboldalak, az .edu pedig oktatási célú webhely, a .com / .org / .hu kiterjesztéseket bárki meg tudja vásárolni online. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a .com / .org / .hu oldalak nem megbízhatók, de el kell végezned rajtuk a teljes megbízhatósági tesztet.

Ki a szerző?

Olyan webhelyeket kell használnod, amelyeknek van kijelölt szerzőjük. A szerző neve néha a cikkben, vagy az oldalon szerepel, de néha mélyebbre kell ásni egy „a szerzőről” szóló oldalra, vagy egy linkre a főoldalon.

Van a szerzőnek elérhetősége?

A hiteles írók bizonyos típusú kapcsolattartási információkat nyújtanak. Ez történhet e-mail, telefonszám, cím, vagy online űrlap formájában.

Mik teszik a szerzőt hitelessé?

Keresd meg azokat a szerzőket, akik diplomával, tapasztalattal, címekkel, vagy tagsággal rendelkeznek a témához kapcsolódó szakmai csoportokhoz.

Úgy tűnik, hogy professzionális a weboldal?

Keress professzionális, tiszta és szervezett webhelyeket. A legtöbb kutatáshoz a személyes blogok nem megbízható források.

Vannak hibák a szövegben?

A nyelvtani, helyesírási és egyéb hibák arra utalnak, hogy az információkat nem vizsgálták át alaposan, ezért gyanúsak lehetnek.

Mi a célja a webhelynek?

Megpróbál meggyőzni? Oktat? Prédikál? Esetleg más?

Van elfogultság? Ha igen, mi az?

Például, ha orvosi adatokat veszel egy dohány cégtől, vagy sportinformációkat egy adott főiskoláról, vedd figyelembe az elfogultságot. Az elfogultság nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem használható az adott oldal; csak tisztában kell lenni vele és ennek megfelelően használni az információkat.

Elsődleges vagy másodlagos forrás?

Minél közelebb van az elsődleges forráshoz egy weboldal, annál megbízhatóbb az információ.

Van idézet vagy bibliográfia?

Ezek segítenek meghatározni a másodlagos források legitimitását. Győződj meg arról, hogy a bibliográfia minőségi kutatási anyagot mutat-e.

Aktuálisak az adatok?

Fontos tudni, hogy az adatok aktuálisak -e. Ne akard a jelenlegi oktatási tendenciákat kutatni az 1990-es középiskolai lemorzsolódási arányok használatával. Az információ mélyreható és átfogónak tűnik?

Az információk mélyrehatóak és átfogóak?

Olyan forrásokat használj, amelyek a keresett információkra vonatkoznak, nem pedig egy olyan forrásra, amely csak röviden érinti a témát.

Ha ezt a listát használod forrásod hitelességének ellenőrzésére, könnyen ki tudod szűrni a használhatatlan anyagokat és minőségi kutatómunkát végezhetsz.