A szakdolgozat felépítése
A jól felépített szakdolgozat kerek egész, a különböző részek aránya, hangsúlya kiegyenlített. A záródolgozatok alapvetően 4 nagyobb egységből, és 2-4 kisebb részből tevődnek össze. Az első, méretét tekintve a legrövidebb egység a bevezetés, amelynek lényege, hogy röviden elmondja, ki, miért, miről és hogyan fog írni. Egy rövid, pár soros bemutatkozás, a témaválasztás megindoklása, illetve a dolgozat felépítése, a gondolatmenet felvázolása segíti az olvasót (bírálót) abban, hogy „képbe kerüljön”. A következő szerkezeti egység általában a vonatkozó szakirodalom áttekintése, elemzése, melynek célja, hogy a hallgató megmutassa tájékozottságát, a témában való jártasságát, bemutassa a választott téma aktuális helyzetét, a szakma esetleges ellentétes vélekedéseit, stb. Gyakran ennek a szerkezeti egységnek a végén jelenik meg a kutatói kérdés a hipotézis (mintegy levezetve a szakirodalomból). A következő szerkezeti egység a saját kutatás/kísérlet/terepmunka/felmérés, stb. bemutatása, a tervezéstől a lebonyolításon keresztül a kiértékelésig. Az utolsó szerkezeti egységben az eddigiek összegzése, az esetleges tanulság levonása, a kutatói kérdés megválaszolása, a hipotézis igazolása/cáfolata, illetve az esetleges megoldási javaslatok, előremutató gondolatok kaphatnak helyet.
A diplomamunkához tartoznak még kisebb, a szerkezeti felépítést „támogató” egységek, a tartalomjegyzék (általában elöl), az irodalomjegyzék (hátul), illetve a melléklet(ek), valamint minden egyéb jegyzék, kiegészítő anyag, amely a főrészben nem kaphatott helyet, de a dolgozat értelmezéséhez elengedhetetlennek tartjuk.
Természetesen az itt felsoroltak némileg módosulhatnak, hiszen egy angol szakdolgozat felépítése bizonyára némileg eltér egy logisztika záródolgozatétól (nem is beszélve mondjuk egy számvitel szakdolgozatról).
A következő bejegyzésünk talán az egyik legfontosabb mind közül. Arról fogunk írni, hogy mit kell ahhoz tenned, hogy boldoggá tedd a konzulensed.
IQfactory Team
Kövess minket Facebook-on!