Szakdolgozat Tippek #6 – Tipikus Hibák

Tipikus hibák szakdolgozat íráskor

A záródolgozat megírása nem könnyű feladat. Sem előtte, sem utána (valószínűleg) hasonlót nem csinál egy átlagember, így aztán nem csoda, ha ejt néhány hibát. A szakdolgozat esetében azonban a hibák nem tolerálhatók, így érdemes arról is informálódni, mik azok a tipikus hibák, amiket a végzősök a szakdolgozat megírása során – sajnos – viszonylag gyakran elkövetnek. Íme a leggyakoribb hibák listája:

• A hivatkozások hiányos volta, vagy nem léte. Ez teljes mértékben kiküszöbölhető, ha a végzős hallgató a diplomamunka írásának kezdetétől fogva betart néhány alapszabályt, nevezetesen, hogy bármit leír, jegyzetel, mellébiggyeszti a gondolat/adat forrását is, illetve, hogy figyelmesen átolvassa a záródolgozati követelmények idevágó részét. A pontos hivatkozás aprólékos munkát és odafigyelést igényel, de azért nem teljesíthetetlen feladat. Ráadásul a szövegszerkesztő programok nagy része rendelkezik „irodalomjegyzék” funkcióval is, tehát ez a hiba elkerülhető.

• Plagizálás: napjainkban épp eleget hallunk erről a témáról, mindenki tudja, tilos más tollaival ékeskedni, más gondolatait sajátunkként megjeleníteni. A „copy paste” funkciót lehet szabályosan is használni, és ellenőrző-programok is elérhetők, ez a hiba is kivédhető. Csakúgy, mint az előző pontnál, ha megfelelően hivatkozunk, akkor nem lesz gond.

• Túl általános hipotézis. Erről már volt szó, a szakdolgozat témaválasztásának kapcsán. Hiába a sok belefektetett munka, ha a témaválasztás nem jó, ha túl általános a hipotézis, akkor az a záródolgozat nem fog pozitív elbírálás alá esni. Szerencsés esetben a konzulens megvétózza a nagyon általános, semmitmondó hipotéziseket, feltéve, ha idejében látja a témavázlatunkat. Felesleges olyan hipotézis választani, ami eleve nyilvánvaló, vagy előttünk már tucatnyian foglalkoztak vele, és mi is csak ismételni tudnánk őket (azt mégsem írhatjuk le 40-50 oldalban, hogy „és én is úgy gondolom, mint….)

• Nem elég irodalom. Ha szerencsétlenül választottunk témát, vagy ügyetlenül kutattuk a szakirodalmat, akkor bizony megeshet, hogy nem lesz elég irodalmunk. Ez egyetlen esetben elfogadható: ha olyan speciális, ritkán kutatott/leírt témánk van, aminek egyszerűen még nincs irodalma. Ez meglehetősen ritka, az emberiség „grafomán”:-)) Ha kevés a vonatkozó irodalom, érdemes még egyszer nekifutni, újrakeresni, mélyebben keresni, akár szaksegítséget is kérni (konzulens, könyvtáros), vagy, ha erre van mód, akkor szélesíteni a témát, és akkor talán elegendő irodalom kerül elő. Ez a hiba (ti., hogy kevés az irodalom) kiküszöbölhető, ha a záródolgozat tervezésekor megfelelően körüljárjuk a témát.

• Nem megfelelő konzultáció. Ha a konzultációs lehetőségeinket nem használjuk ki, avagy nem jól használjuk ki őket, azzal eleve rossz színben tüntetjük föl magunkat, ráadásul értékes segítségtől esünk el a szakdolgozat-írás során. A konzulens is ember, általában ismerjük, talán tanít(ott) is, mi választottuk, értsünk szót vele. A konzultáció nem bájcsevej, és nem a jelenléti ív miatt van. Kérdezzünk, kérjünk segítséget, mutassuk meg, mit végeztünk, hol tartunk a záródolgozat megírásában.

• Nem jó nyelvezet. Ismét egy olyan hiba, ami gyakran érthetetlen. A szakdolgozat témája meghatározza azt, milyen nyelvezetet kell használnunk. A szakirodalom, a források, az órai jegyzeteink segítségünkre vannak, csak az a feladatunk, hogy alkalmazzuk az adott tárgykör szaknyelvét, tudományos nyelvezetét. A pongyola fogalmazás, a szleng nem záródolgozatba való (egyetlen kivétel, ha épp erről ír valaki)

• Strukturálatlanság. A szakdolgozat-írás egyik legnagyobb kihívása, hogy megtaláljuk a helyes szerkezeti arányokat. Vannak szakok, ahol a követelményekben még azt is megadják, milyen fejezetek legyenek, és azok mekkora terjedelemben készüljenek el, és vannak intézmények, akik csak általános kritériumokat adnak. A végzős feladata az, hogy az általa elvégzett munkáról egy képet nyújtson. Értelemszerűen a hangsúly a szakirodalmi tájékozottság és a saját kutatás/vizsgálat bemutatásán van, a többi kevésbé hangsúlyos. A diplomamunka szövegének fejezetekre, alfejezetekre való tagolása a hallgatónak is könnyebb áttekintés enged.

• Elemzés hiánya. Majd’ minden szakdolgozatban kell legyen szakirodalmi áttekintés, elemzés, melynek célja, hogy a végzős képet adjon tájékozottságáról, illetve arról, hogy van véleménye, átlátja az összefüggéseket, és felmerülnek kérdései a témával kapcsolatban. Ez a záródolgozat egyik pillére, megléte tehát elengedhetetlen, ráadásul a szakdolgozat-írás egyik alapmozzanata a vonatkozó szakirodalom megismerése, tehát ez a hiba is könnyen kiküszöbölhető, hiszen gyakorta a hallgató el is végzi, csak nem írja le elég terjedelemben.

• Kevés szakmai munka. Ez a hiba tipikusan az egyike azoknak, amelyek a körültekintő téma- hipotézis- és vizsgálati mód választással elkerülhetők. Néha előfordul, hogy a hallgató elgondolása jó volt, de a megvalósítás akadályokba ütközik, ez kellemetlen, ilyenkor kell egy „b” terv. Az esetek többségében inkább arról van szó, eleve alulméretezett volt a szakmai munka, és abból se lett minden elvégezve, vagy túlméretezett volt a terv, és hamar elfogyott a lendület (vagy az idő). Ennek a hibának az elkerülésében sokat segíthet a konzulens, illetve a szakirodalom (rengeteg kutatás, vizsgálat, kísérlet elérhető, csak követni kell a már felállított szabályokat, bevált módszereket)

Reméljük, hogy hasznosnak találtad ezt a leírás. Kevesen vannak, akik nálunk jobban ismernék, hogy mitől lesz jó, illetve kerül visszadobásra egy szakdolgozat. A következő bejegyzésünkben a szakdolgozat helyes felépítésével foglalkozunk majd. Érdemes lesz velünk tartanod!

IQfactory Team