A Harvard-típusú hivatkozás szabályai

Most akkor oda pont kell vagy vessző? Dőlt betű vagy idézőjel? És ha két szerző van? Ismerős kérdések, ugye? A szakdolgozatírás idegölő fázisa a kész szöveg szerkesztése, aminek egyik kulcsfontosságú etapja a hivatkozások tisztázása, a bibliográfia összeállítása. Persze ahány intézmény, annyi különböző elvárás, de szerencsére van egy maroknyi kőbe vésett szabályrendszer, amibe még a legkukacoskodóbb konzulens sem köthet bele. Az egyik ilyen a Harvard-típusú hivatkozás.

Hogy könnyebben eligazodj a szövegközi és referencia listás megjelenítés szabályai közt, összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat és oldalakat, ahonnan még többet tudhatsz meg.

 

1. Könyvek hivatkozása

 Ha a könyvnek egy szerzője van és szó szerint idézel, akkor az idézőjellel jelölt tartalom után: (Brown, 2000, p.33) – azaz ne felejtsd el feltüntetni az oldalszámot, több oldal esetén pedig pp.122-123 , így jelölve a –tól-ig kapcsolatot. Tartalmi, nem szó szerinti idézetnél így használhatod: Brown (2000) álláspontja szerint…vagy … a vezetőség felelőssége meghatározott (Brown, 2000). Ami pedig a munkád végén a referencia listába kerül: Szerző Vezetéknév, Keresztnév kezdőbetűje. (Év). Cím , Kiadó, Helyszín

Azaz a fenti példánál: Brown, W. L. (2000). Consumer Behaviour, Wiley & Sons, New York.

(Fontos, ez utóbbiban hogy a könyv címét kell dőlt betűvel szedned.)

 

Két szerző esetén hasonló szabályt követhetsz, ám mindkét szerző vezetéknevét feltüntetve:

–          szó szerinti idézetnél: (Black and White, 2001, p.33)

–          tartalmi, nem szó szerinti idézetnél: Black and White (2001) álláspontja szerint… vagy …a vezetés innovatív volt, de nem önálló (Black and White, 2001)

–          referencia listánál vagy felhasznált irodalomnál: Black, C. and White, Z. (2001). Psychology, 2nd. edn., Harper & Row, New York.

(Figyeld meg, hogy itt, mivel második kiadásról van szó, azt is feltüntették.)

 

Előfordul, hogy három vagy több szerző írta a hivatkozott írást, ekkor felsorolhatod mindhármat, de elfogadott az „et al.” (azaz „és szerzőtársai”) rövidítés is csupán a fő szerző/ szerkesztő vezetéknevének feltüntetésével:

–          szó szerinti idézet után a szövegben: (Brown, Black, White and Grey, 2002, p.33) vagy (Brown et al., 2002, p.33)

–          tartalmi, nem szó szerinti idézetnél: Brown, Black, White and Grey (2002) álláspontja szerint… vagy …a vezetés felelőssége korlátozott (Brown et al., 2002).

Ismeretlen, névtelen vagy szerző nélküli műveknél így hivatkozhatsz:

–          ha adott a szervezet neve: (Mintel, 1999)

–          ha nincs azonosítási pont: (Ism, 2003)

–          vagy írhatod a könyv címét is, ha nem túl hosszú (Vezetési stílusok, 2003)

 

2. Folyóiratcikkek hivatkozása

Hasonló szabályokat követhetsz egy és több szerző esetén is, mint a könyveknél, ám a szöveg végi, referencialistába kerülő hivatkozás formájában különbözik. Fontos, hogy nem a cikk címe, hanem a folyóirat neve lesz dőlt betűvel szedve, és pontosan meg kell jelölni, melyik évfolyam melyik számáról van szó. Így:

Szerző vezetékneve, Keresztév kezdőbetűje. (Év). Cikk címe, Folyóirat címe, Évfolyam, szám, oldalszám. Azaz:

Gold, D. (1998). Humour, Management Studies, Vol. 16, No. 2, pp.161-167.

(vagy …IX. évfolyam 4. szám, p.186.)

Ismeretlen szerző esetén a folyóirat címét tüntesd fel, vagy ha az túl hosszú, akkor jelöld már a szövegközi hivatkozásban is, hogy ismerelten: (Management Today, 1999) vagy (Ismeretlen, 1999), illetve tartalmi, nem szó szerinti idézetnél: (Management Today, 1999, p.42) vagy (Ismeretlen, 1999, p.42). A szöveg végi referencialistánál pedig: Folyóirat címe (Év). Cikk címe, kiadás éve, oldalszám. Azaz: Management Perspectives (1998). The untouchables, Sept., p.3.

 

3. Elektronikus források hivatkozása

Elektronikus, internetes források esetén is mindig törekedj megbízható, szakmai források használatára, mely lehetőleg szerzőhöz köthető, visszakereshető tartalom. Formátuma pedig:

Szerző Vezetékneve, Keresztnév kezdőbetűje. (Év). Cím – Közzétevő intézmény– közzététel helye- hozzáférés/elérhetőség (pontos URL cím) és a használat dátuma. Azaz: Lavender, L. (1999). Role play. Royal University, London. Elérhető: http://travel.com.travel.co.uk/training/training:index.html (olvasva: 2003. július 27.)

Fontos, hogy ne csak az alap URL-t tüntesd fel, hanem pontosan add meg az oldal címét, még ha hosszabb is: http://travel.com.travel.co.uk/training/training:index.html.

Online elérhető folyóiratcikkek esetében a korábban leírt hivatkozást használd, a végén azt is feltüntetve, hogy hol elérhető, és mikor töltötted le a tartalmat.

 

4. A referencia lista helyes felépítése

Végül nézzünk egy példát a szöveg végére szerkesztendő, kész referencialistára. Ennek mindig ABC sorrendben kell szerepelnie, elkülönítve az online referenciákat, illetve ha van, a képek, ábrák jegyzékét.

Referenciák

Beck, P., Mast, M. és Tapper, P. (1997). The History of Eastern Europe for Beginners (Writers and Readers), Writers & Readers Publishing Inc., New York.

Burkart, A. J. and Medlik, S. (1989). Tourism: Past, Present and Future, 2nd edn. Heinemann, Oxford.

Hall, D. and Brown, F. (1996). Towards a Welfare Focus for Tourism Research, Progress in Tourism and Hospitality Research, Vol. 2, pp. 41-57.

Jenkins, C. L. (1997). Third World Issues – Tourism Policies in Developing Countries. In S. Medlik, Managing Tourism, Butterworth-Heinemann, Oxford, pp. 269-277.

McCarthy, M. and Kirby, T. (2004). More Taste Less Speed, The Independent, április 1. pp. 14-15.

Mitchell, R. and Hall, C. M. (2003). Consuming tourists: Food tourism consumer behaviour. In C. M. Hall, L. Sharples, R. Mitchell, N. Macionics and B. Cambourne, (szerk.) Food Tourism Around the World, Butterworth-Heinemann, Oxford, pp. 60-80.

 Online referenciák

Central Intelligence Agency (2003) The World Fact Book, elérhető: https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/ (olvasva: 2004. március 24.).

 

5. Speciális esetek

Egy szerző több műve, másodlagos források, TV-adások vagy konferenciák, ábrák, képek hivatkozása, és egyéb speciális hivatkozások esetén keresd fel a posztunk alapjául szolgáló részletes útmutatót, Elzabeth M. Ineson leírását, melyet Bártfai Endre fordított magyarra. Nagyszerű anyag, elérheted: itt.

 

Következő posztunkban a lábjegyzetes hivatkozás szabályait gyűjtjük össze. Jó írást!

IQfactory Team