Mesterképzés | Blog | IQfactory

Mesterképzés: Kinek, hogyan, miért?

Magyarországon a mindenki által jól ismert Bologna képzési rendszer működik. 2005-től kezdve fokozatosan megszűntek az osztatlan képzések (jelenleg például az orvosképzés még ilyen keretek között működik), és kialakult a háromszintű felsőoktatási rendszer: megjelent a 3-4 éves alapképzés, az 1-2 éves mesterképzés és a 3 éves doktori képzés rendszere.  Az alap- és mesterképzés együtt felel meg az osztatlan képzési szintnek.

Mesterképzés

A háromszintű felsőoktatási rendszer egyik fő előnye, hogy az alapképzés után nem kell rögtön mesterképzésre jelentkeznünk, hanem dönthetünk úgy, hogy tanulás helyett inkább elmegyünk dolgozni, munkatapasztalatot szerezni és majd csak később, pár év múlva folytatjuk a tanulmányainkat.

Hazánkban és külföldön is egyre nő azok száma, akik az alapképzés elvégzése után, akár rögtön, akár évekkel később, jelentkeznek mesterképzésre. Legtöbben a jobb elhelyezkedési lehetőségek, a magasabb fokú szaktudás, és a magasabb fizetés igénye miatt választják a továbbtanulást.

A legnépszerűbb mesterszakok a következők (az eduline.hu szerint):

 

  • pszichológia
  • marketing
  • vezetés és szervezés
  • vállalkozásfejlesztés
  • pénzügy
  • nemzetközi gazdálkodás

A legtöbb intézmény nappali, levelezős, illetve esti képzési formában is indít mesterszakokat (természetesen a jelentkezők számától függően), azonban számos szak jelenleg csak nappali képzési formában érhető el.

 

Mesterképzés munka mellett?

Felmérések szerint a hallgatók fele az egyetemi tanulmányokkal párhuzamosan dolgozik. A levelezős és az esti képzési formák kimondottan azoknak kedveznek, akik napközben fix állásban dolgoznak. Természetesen a nappali hallgatósok között is vannak olyanok, akik dolgoznak, de a heti 40 órás munka mellett egy nappali mesterszak elvégzése szinte lehetetlen. Állandó munka mellett még a levelező mesterszak is komoly nehézségeket okozhat, főleg vizsgaidőszakban, amikor hetente akár több vizsgára kell felkészülni..

A mesterszak elvégzéséről általában a hallgatók maguk döntenek, de az is előfordulhat, hogy a munkáltató kötelezi őket egy mesterdiploma megszerzésére. Utóbbi esetben a munkáltató tanulmányi szerződést köt az alkalmazottal, amelyben kikötik a feltételeket, például hogy a munkáltató finanszírozza a tanulmányokat, de cserébe a MSc diploma megszerzése után a munkavállaló nem mondhat fel a cégnél x éven belül.

Milyen mesterszakra jelentkezhetünk?

Mesterképzésre bárki jelentkezhet, aki sikeresen elvégzett legalább 1 alapképzést. Egyéb követelmény nem igazán volt eddig. Viszont most már van:

„2016-tól már csak azok kerülhetnek be osztott mesterképzésre, akiknek van legalább egy komplex, középfokú nyelvvizsgájuk.” – olvasható az eduline.hu oldalán.

 A felvételi folyamat részeit az adott oktatási intézmény határozza meg, de legtöbb esetben szóbeli, illetve írásbeli felvételit is tartalmaz. A pontszámítás során a felvételi eredménye, illetve az alapszakon megszerzett diploma értéke jelenti a pontok legnagyobb százalékát.

Attól függetlenül, hogy milyen alapszakra jártunk, jelentkezhetünk mesterképzésre, ha a szakhoz szükséges minimális képzési kreditszámot megszereztük az alapképzés során. Tehát ha például történelem mesterszakra szeretnénk jelentkezni, akkor 50 történelem ismeretkörbe tartozó kredittel kell rendelkeznünk az alapképzésről. Az egyes oktatási intézmények maguk határozzák meg, hogy az alapszakokat milyen kreditértékkel számítják be.

Mesterképzés külföldön?

A bátrabbak akár külföldön is elvégezhetik a mesterképzést. Akik az alapképzés során egy vagy több félévet külföldön végeztek el, például Erasmus program keretében, szívesen választanak a mesterképzéshez is egy külföldi egyetemet.

A külföldi mesterképzésekről az az általános vélemény, hogy gyakorlatorientáltabbak, mint a hazaiak. Emellett jó lehetőség az adott nyelv fejlesztésére, gyakorlásra is, ami szintén nem utolsó szempont. A hazai munkáltatók szemében jó pont lehet, ha valaki külföldön szerzett tapasztalatokkal is rendelkezik, akár munka, akár tanulmányok tekintetében.

Viszont külföldön magas lehet a tandíj, ami sokak számára hátráltató tényező. De a legtöbb egyetemen működnek különböző ösztöndíj programok, amik segítik a hallgatókat ebben.

A mesterképzésről általánosan elmondható, hogy önállóan tanulást, mélyebb ismeretanyagok elsajátítását igényli. Nem minden szakhoz szükséges elvégezni, legtöbben társadalomtudományi, természettudományi, bölcsész, gazdasági, műszaki alapszakok kiegészítéseként választják a mesterképzést.

Kövess minket Facebook-on!