Kvalitatív kutatás módszerei és előnyei

A piackutatást két csoportra oszthatjuk, az egyik a kvantitatív a másik a kvalitatív kutatási módszer. Míg az első esetében mennyiségi, tehát számszerűsíthető adatokkal dolgozunk, addig a kvalitatív kutatás során minőségi adatokat szerzünk, amivel könnyebben megismerhetjük az adott célcsoport gondolkodásmódját, reakcióját az egyes helyzetekre. Vagy például cselekedeteinek okát, így ezzel egy sokkal mélyrehatóbb elemzést tudunk készíteni. Sokszor kiegészítő kutatásként használják a kvantitatív kutatás mellett, így megérthetjük a hogyanokat és a miérteket is. Cikkünkben leírjuk, miért hasznos kvalitatív típusú kutatást végezni.

1. Biztosítja a mélységet és a részletességet

A megfigyelés és az interjúztatás nagyon sok minőségi adatot biztosít. A strukturálatlanság miatt sokkal több és részletesebb adatot tudunk gyűjteni, mint a kvantitatív kutatás során, mivel itt nincsenek előre meghatározott kérdések, így az interjú bármilyen irányba és bármilyen mélységig haladhat.

2. Nyitottságot teremt

A piackutatás az információk és vélemények gyűjtése egy adott témában, tehát valamennyire mégis ugyanazokat a kérdéseket kell megválaszolnia a kitöltőnek/interjúalanynak. Viszont a kvalitatív kutatás lehetőséget biztosít ahhoz, hogy több nézőpontból is megvizsgáljuk az adott kérdést, attól függően, hogy milyen irányba halad a beszélgetés.

3. Az alanyok egyéni élményeire fókuszál

A fókusz csoportos kutatás a kvalitatív kutatás egy fajtája. Ezzel a módszerrel lehet a legjobban megismerni, hogy mit gondolnak, mit éreznek, vagy hogy hogyan viszonyulnak az interjúalanyok az egyes termékekhez, szolgáltatásokhoz, reklámokhoz, ötletekhez. Egy ilyen vizsgálat során mindenki elmondhatja saját gondolatait, tapasztalatait, véleményét.

4. Rugalmasság jellemzi

A strukturálatlanságnak köszönhetően a kvalitatív kutatások sokkal nagyobb rugalmasságot biztosítanak. Egy kérdőívben az előre meghatározott kérdések sorozatán kell végighaladnia a kitöltőnek, de egy interjú során ugrálhatunk a kérdések között annak megfelelően, hogy mely területet akarjuk mélyebben, részletesebben megismerni, így nem kötelező ugyanazon kérdéssoron végig haladni minden interjúalany esetében.

5. Kevesebb kitöltő szükséges

Kérdőívezni nem is olyan egyszerű, mint azt elsőre gondolná az ember. Egy szakdolgozathoz is kb. 100-200 kitöltő szükséges, amit időigényes összehozni, nem is beszélve az adatok kiértékeléséről. Kvalitatív kutatás során sokkal kisebb mintával kell dolgozni, ezáltal időben sem kerül többe a kvantitatív módszereknél.

6. Nem a saját véleményünket erőltetjük

Mivel a kutatási témánkat több szemszögből is megismerjük az interjúztatás, megfigyelés során, így valószínűleg nem a saját véleményünket fogjuk rávetíteni az eredményekre kiértékelés során. Ehhez persze fontos, hogy az interjúalanyokra sem szabad a mi véleményünket ráerőltetni, különben hamis, pontatlan eredményeket fogunk kapni.

Azt, hogy melyik kutatási módszer jobb, leginkább a téma dönti el. Vannak olyan területek, amelyeket jobb minél részletesebben, mélyebben megismerni, ilyen esetekben érdemes a kvalitatív kutatást választani.

Sok sikert!

IQfactory