Ma már minden szakdolgozatnak tartalmaznia kell egy önálló kutatást a szakdolgozati témához kapcsolódva. Sokan nem tudják, hogyan kezdjenek hozzá a kutatási eredmények közléséhez, és a helyes konklúzió levonásához. A következő pontokban elolvashatod, hogyan kezeld és prezentáld a kapott eredményeket, és milyen folyamaton kell végighaladnod, hogy egy kerek „történetet” kapjon az olvasó és a hallgatóság.
Mielőtt belefognál az adatgyűjtésbe, át kell gondolnod azokat a konkrét kérdéseket, amelyekre választ szeretnél kapni az adatgyűjtés során. Ez sincs másképp akkor, amikor ezeket az eredményeket közlöd a szakdolgozatban és az előadásodon. Tehát még mielőtt belefognál az olvasó, illetve a hallgatóság adatokkal való elhalmozásába, kezdd el a kályhától, szögezd le a megválaszolandó kérdéseket.
Természetesen nem vághatsz bele a közepébe, fel kell építened egy általános képet a már rendelkezésre álló adatokból, melyek jó kiindulási pontjai lehetnek egyébként a további adatgyűjtésnek. Ilyen szekunder adatok az éves értékesítési adatok, piaci információk, vagy például egy-egy célcsoport, korosztály ismert tulajdonságai. A szekunder információknak köszönhetően az olvasó és a hallgatóság is tisztában lesz a kutatásod alapját képző vállalkozás, kampány, népcsoport, célpiac, korosztály, stb. sajátosságaival.
Ez a legerősebb része a tanulmánynak, és erre lesznek kíváncsiak igazán a tanáraid is. Ebben a részben derülnek ki azok az összefüggések és eltérések, melyek a számításaid elvégzése során jöttek ki eredményül. Magyarázd el az új összefüggéseket, és számszerűsítsd az eltéréseket, hogy minél érthetőbb legyen az olvasónak és a hallgatóságnak is. Itt van lehetőséged az önálló kutatásod szöveges értékelésére, egyéb javaslatok megfogalmazására.
Az adatok, eredmények prezentálása nagyon száraz lehet, és túl sok információt is tartalmazhat, ha nem figyelsz oda. Képi megjelenítés híján nem fog érteni sem az olvasó, sem a hallgatóság belőle semmit. Éppen ezért a tanulmányt és a prezentációdat is lehetőség szerint egészítsd ki táblázatokkal, színes ábrákkal és diagramokkal, melyek jól szemléltetik az eredményeket, és a bennük rejlő összefüggéseket. Ügyelj rá, hogy egy-egy ismérvet – ha több táblázatban is egyszerre szerepel – ugyanazzal a színnel jelöld, hogy egyértelmű és átlátható legyen. Ha megoszlásokat mutatsz be, használj kördiagramot, viszont ha nagyságrendi különbségeket akarsz megmutatni, az oszlop diagramokat érdemes alkalmaznod. Ha pedig szeretnéd az ábrázolás látványát is fokozni, próbáld ki a térhatású ábrákat.
Kövess minket Facebook-on!