Azért fontos a tudatos és szakszerű célállítás az életben, mert így sokkal nagyobb esélyed van a boldog és eredményes, szakmailag sikeres élethez. Számos megfigyelés, tanulmány tapasztalatai alapján azok a diákok, akik leírt, konkrét célokkal rendelkeznek már iskolai éveik alatt, később, évek múlva sokkal sikeresebbek azon társaiknál, akiknek nincsenek megfogalmazott, leírt céljaik. Ezzel az írással segítünk abban, hogyan vágj neki a célkitűzésnek.
Minden célkitűzés álmodozással indul. Ez nem baj, de meg kell különböztetni az álmokat a céloktól. Az álmok jók, de csak kiindulásnak. Célokat kell kreálni belőlük. Konkretizálni kell, le kell írni ezeket. Például a „sikeres akarok lenni, sok pénz akarok keresni” csak egy álom. A konkrét cél ebből pl.: Egy informatikával foglalkozó multi cégnél szeretnék applikációk fejlesztésével foglalkozni. Vagy: szeretnék egy saját vállalkozásban független marketingesként dolgozni.
Lehet egyszerre többféle cél is: karrierről, tanulásról, pénzszerzésről, családtervezésről, sportról, hobbiról, önkéntes munkáról, humanitárius tevékenységről, egyéni fejlődésről …. bármiről szólhatnak célok.
Ha megvannak a célok, határidőket kell állítani hozzájuk. Fontos, hogy ezek reálisak legyenek: ha úgy gondold a diplomázás előtt pár hónappal, hogy elég, ha 15 év múlva lesz független marketingesként sikeres vállalkozásod, ez sajnos túl távoli. Persze jó – ha tényleg ezt akarod – megtarthatod ezt a célt, csak kellenek közelebbi célok is, 1-2 évre 5 évre előre látható célok is. Nem szabad túl pesszimistának sem lenni a határidő megállapításánál, de az sem jó, ha úgy gondolod az iskolából éppen kilépve, hogy fél éven belül vezérigazgató leszel egy nagy cégnél. Érthető, ha nem tudod belőni pontosan, hogy mennyi idő kell a célod eléréséhez, de meg kell próbálni legalább közelítőleg. A határidők egyébként módosulhatnak. Nincs baj – ha jó úton haladsz a célod felé – de esetleg a határidőket nem tudod tartani. A célok a legfontosabbak, azokat „véssük kőbe”, a határidőket „írhatjuk homokba”.
Már a célok állításakor fontosak a „miértek”. Hogy miért akarod ezt a célt mindennél jobban elérni. Ezeket is érdemes leírni. És az érzéseket: milyen érzések lesznek benned, ha elérted a célt. (Nem jövő időben kell írni, jelen időben – nehogy örökre jövő idő maradjon J). Ez a rész hasonlíthat kicsit az álmodozáshoz. Jó, ha látod magad előtt – az előző példánál maradva – amikor elkészülsz egy új app. fejlesztésével, és épp végeztél a rendszer bemutatásával, sok-sok kíváncsi kolléga / partner elismerően bólogat, miközben te lekapcsolod a projektort…. Mert ezek adnak motivációt. Nap, mint nap jó, ha lebeg előtted az elképzelt sikeres vagy elégedett, boldog pillanat. Mert nap, mint nap hozol apró döntéseket, hogy pl. leülj tévézni, vagy elővegyél-e egy könyvet. Hogy facebookozz-e vagy elmenj futni… Ezek a minden napi apró döntések nagyon fontosak, hiszen ha minden nap jól döntesz, a végén sikerülni fog elérni a célodat.
Nem mindenkinek egyforma motivációra van szüksége. Van, akinek elég, ha a fejében megvan egy kép. Másnak az válik be, ha minden lehetséges helyen (lakásában, autóban, irodai asztalán stb.) elhelyez apró motiváló, a célra emlékeztető üzeneteket. Ezek lehetnek szövegesek, vagy képiek. Vegyünk példának egy tervezett fogyókúrát: csinálhatsz magadnak Photoshoppal álomalakot, rávarázsolhatod a fejed egy modell testére, újságból is vághatsz ki képet, használhatod korábbi (vékony) önmagad fotóját…. és ezekkel telepakolhatod a lakás különböző pontjait. Leginkább a hűtő ajtaját 😉
Mikor elkezded összeírni mik a céljaid, már látni is fogod, hogy ezekből mi reális egy-két éven belül, és mi igényel hosszabb időt (mondjuk 5-10 év, vagy akár 10-20 év is lehet). Fontos, hogy legyenek rövid és hosszú távú céljaid is!
A célokat a tervezés során apróbb „részcélokra” lehet bontani. Konkretizálni kell, feladatokra osztani, hogy ezek érdekében át tudjuk szerezni az időbeosztásunkat annyiban, hogy az új feladatok beleférjenek. Pl. meg akarsz tanulni angolul. Eleve nem elég konkrét ez a felvetés. Mennyire akarsz megtanulni? Alapfokon, felsőfokon? Most mennyire tudsz? Egyáltalán semennyire, vagy tudsz már egy picit. Tehát ha megvan a konkrét cél és hozzá az időpont, amikorra szeretnéd elérni, akkor részleteire kell bontani, és ezzel együtt konkrét cselekvési tervet írni hozzá. Pl. fél év alatt 5000 új szó megtanulását tűzöd ki célnak: ez heti 200 új szót fog jelenteni. És ha így gondolkodsz, érzed majd a súlyát, ha egy hétig nem csinálsz semmit, nem haladsz.
Egy ideig nyilván örül az ember, boldog, élvezi a jól megérdemelt jutalmat. De ezután akár ürességet is érezhetünk, felmerülhet, hogy mi jön most? Ezért fontos, hogy ha elértük a célunkat, akkor új célok kellenek. De célok mindig kellenek, hiszen ezek éltetik az embert.
Ne feledd: ha belevágsz valami újba, ki kell lépned a komfortzónádból! Ami először nem lesz kellemes. Biztos nem jó, ha nem nézheted minden este a kedvenc sorozatod. Sőt, nem csak szokatlan vagy furcsa, lehet, hogy még nehéz, unalmas vagy fárasztó is lesz. De ha ez az érzés realizálódik benned, tudni fogod, hogy jó úton vagy a célod felé. És valószínűleg csak eleinte lesz nehéz. Állítólag ha valamit 30 napon keresztül minden nap csinálunk, akkor már kialakítottunk egy új szokást. Tehát lehet, hogy egy idő után már azt sem tudod, miért kezdted el például napi rendszerességgel az olvasást az esti tévézés helyett…. csak azt érzed, hogy keresned kell egy könyvet J
10,000+ elégedett ügyfél
1,000+ szakember
250+ szakterületKövess minket Facebook-on!
