A kvantitatív kutatásról dióhéjban

Szakdolgozatod elkészítéséhez valószínűleg szükséged lesz valamilyen kutatás elvégzésére. Ez lehet kvalitatív (például interjúk formájában), vagy kvantitatív.

A kvantitatív kutatás az empirikus vizsgálat egyik fajtája. Ez azt jelenti, hogy a kutatás az ellenőrizhető észlelésre fókuszál, ellentétben az elméletekkel vagy a logikával. A legtöbb ilyen kutatás eredménye számokban kifejezhető. A kutatás során megkísérlik elmagyarázni, mi az, amit látnak, és hogy ez milyen hatással van az adott témára. Az átfogó cél az, hogy a kutató sajátos és figyelemre méltó következtetések formájában, számokban kifejezve közvetítse mindazt, amire a kutatással jutott.

A kvantitatív kutatás alaptípusai:

Négy alaptípust különböztetünk meg: közvélemény-kutatás, korrelációs kutatás, ok-okozati kutatás és kísérlet.

Hogyan működik a kvantitatív kutatás?

Három lényeges dolgot kell szem előtt tartani: meg kell figyelni és el kell magyarázni, hogy mi történik, információkat kell gyűjteni és elemezni kell az információkat. A három összetevő segítségével egy tisztán érthető és megfelelő kutatói munkával elkészített megállapítást tudhatunk magunkénak.

A kutatás lépései:

Első lépés a megfigyelés, és a látottak elmagyarázása, leírása. A felvetés történhet kérdés formájában. A kutatás végén a felvetést igazolnia vagy cáfolnia kell a kutatónak az eredménytől függően. A második lépés már vezetőt igényel, aki matematikai képletekkel elemzi a megfigyeléseket és az információkat számokba rendezi. A harmadik, utolsó lépésben az adatok elemzése következik, s ennek eredményeképpen jönnek létre a statisztikák.

Közvélemény kutatás:

Ez a kutatás többféle módszert foglal magában, mint például egy kérdőív. Ezekkel a módszerekkel az emberek érzéseire, gondolataira világítanak rá. A megállapítások eredményeit pontosan kell feljegyezni, prezentálni. Ennek az egyik módja a százalékos kiértékelés. A kutatók csoportos közvélemény-kutatásokat is szervezhetnek, ahol adott csoporton belül vagy több csoport összehasonlításával újabb információk juthatnak a birtokaikba. Fontos, hogy a résztvevők véletlenszerűen legyenek kiválasztva, s a pontos megállapítások érdekében szélesebb spektrumot fedjenek le.

A kutatási forgatókönyv jó szolgálatot tesz minden esetben, hiszen a magas szintű személyi interakció során előfordul, hogy váratlan esemény következik be, és ha a közvélemény-kutató nem készül fel megfelelően, akkor az érintheti a kutatás eredményeit is.

Többféle módja van a kutatások elkészítésének. Lehet személyesen, telefonon keresztül vagy akár e-mailben. Az utolsó esetben a megkérdezett maga tölti ki a kérdőívet.

Korrelációs kutatás:

A korrelációs teszt a két változó közti kapcsolat vizsgálatára hivatott. Arra a kérdésre ad választ, hogy milyen hatással van az egyik változó a másikra, és hogyan befolyásolja ez a kettő közti kapcsolatot. Ebben az esetben a vizsgálatot minimum két csoporton kell elvégezni. A legtöbb korrelációs kutatásban a manipulációnak van egy szintje, ahol a változókat kutatják. Az információk lefordítása után le kell vonni a következtetéseket arra vonatkozóan, hogyan befolyásolja az egyik elem a másikat. Egy felvetésnél nem szabad csak erre a kutatásra támaszkodni, ugyanis az, hogy két adat pontjai szinkronban vannak, vagy hatnak egymásra, lehet a véletlen műve is.

Ok-okozati kutatás:

Ez a kutatás arra hivatott, hogy leleplezze az ok-okozati kapcsolatokat. Ahelyett, hogy kizárólag a statisztikai kapcsolatokat nézné a két változó között, azt próbálja megállapítani, hogy a különböző csoportokra milyen hatással van ugyanaz a körülmény. Ebben a kutatásban szintén két vagy több csoport vesz részt anélkül, hogy a kutatás a kapcsolataikra összpontosítana. A statisztikai elemzés ebben az esetben is egyértelműen tudja összegezni az adatokat.

Kísérlet:

Ez a kutatás kifejezetten hipotézis vezérelt. A kísérlet segítségével a kutatók meggyőződhetnek arról, hogy egy állítás igaz, vagy sem. A kvantitatív kutatások e típusa az alapja a legtöbb tudománynak, különösen a természettudománynak.

A kvantitatív kutatások igazán izgalmasak és informatívak lehetnek, hiszen a segítségükkel rengeteg jelenségre találhatunk magyarázatot. A kvantitatív kutatás akkor a legjobb, ha pontosan összegyűjti azokat az empirikus adatokat, amelyek alkalmazásával jobban meg lehet érteni a különböző tudományok területeit.

Most, hogy minden tudnivalót elolvasott, itt az ideje a kutatásoknak!

IQfactory