A szakdolgozat témavázlata egy rövid dokumentum, amelyben a hallgató leírja a szakdolgozatának alaptételeit, gondolatait, hogy milyen kutatásokat fog végezni és azt, hogy milyen problémák, kérdések megválaszolását tűzte ki céljául.
Ha nem megfelelően írod meg a témavázlatot, tehát nem nézel utána eléggé az adott témának, és nem tisztázod a vázlatpontokat, akkor előfordulhat, hogy elutasítják. Ebben az esetben egy új témavázlatot kell benyújtanod. A kutatást és a szakdolgozat írását nem lehet elkezdeni, amíg a vázlatot el nem fogadták.
Mivel nagyon fontos a megfelelő témavázlat, ezért ismerni kell a felépítését és a tartalmi elemeket. Nézz utána néhány témavázlatnak is, és biztos lehetsz abban, hogy remekül fog sikerülni.
A szakdolgozat témavázlat felépítése:
A vázlatnak általában meg van határozva a pontos szerkezete, amit követni kell az írás során. Ezeket az elemeket tartalmazza a jól felépített, megszerkesztett témavázlat:
Nem minden szakdolgozat vázlata egyforma, lehetnek eltérések, hiszen a felépítésük függ a szakdolgozat tárgyától és az adott hallgató által folytatott tanulmányoktól, viszont minden vázlat két fontos területre fókuszál: a szakdolgozat témájának hátterére és a módszertanra, melynek segítségével a dolgozat írója elkészíti a kutatást és levonja következtetéseit a témával, feltevéseivel kapcsolatban.
Címlap:
Az első oldalon szerepel a szakdolgozat címe, készítőjének neve, az iskola és szak megnevezése, a konzulens neve és végül a dátum.
Kivonat:
Ez nagyon rövid része a vázlatnak, nem több 200 szónál. A kivonat magában foglalja az elkészítendő dolgozat lényegét, a használt kutatásokat és azoknak a lehetséges eredményeit.
Tartalomjegyzék:
A tartalomjegyzéknél előfordul, hogy meg van határozva a betűtípus vagy a méret. Mindenképp érdemes utánajárni, hogy az iskolában mi a követelmény. Ahhoz, hogy megfelelő tartalomjegyzéket készíthess, tudnod kell, hogy milyen egységekből tevődik össze a témavázlat.
A fejezetek és alfejezetek változhatnak a használni kívánt kutatások, szakirodalmak alapján, úgyhogy érdemes ezt a feladatot a végére hagyni.
Bevezetés:
A bevezetés célja az, hogy megragadja az olvasó figyelmét, például különböző érdekes és figyelemfelkeltő statisztikákkal és egyéb információkkal. A tanulmány leírása után következnek a kutatás kérdései. Ügyelj arra, hogy szakkifejezések használatakor mindig meg kell magyarázni a jelentést.
Hipotézisek felállítása:
A bevezetés része is lehet, de különálló egységként is megállja a helyét. Az elméletek és hipotézisek tisztázása, kibontása ad egy esélyt arra, hogy az emberek jobban megértsék a szakdolgozatot, és a kutatások eredménye értékelhetőbb legyen.
Kutatási módszerek, megközelítések:
Ebben a részben minden lépést le kell írni, ami ahhoz vezet, hogy majd a következtetéseket és hipotéziseket cáfolni, vagy igazolni tudd. Ide tartoznak a különböző eljárások, az igénybe vett anyagok és eszközök. Az egyenletekről, diagramokról és más adatokról, szakirodalomról nem is beszélve.
Munkaterv és időbeosztás:
A projekt egyes lépései, állomásai, beleértve a határidőket, amiket szabtál magadnak. Kifejtheted a különböző kihívásokat is, amikkel szembe kell majd nézned.
Irodalomjegyzék:
Sok forrásra lesz szükséged, de e nélkül nem lenne teljes a szakdolgozat vázlat és maga a dolgozat sem. Ez egy lista a munkád során felhasználni kívánt irodalmakról, forrásokról, idézetekről. Mindenre, ami nem saját gondolat vagy tudás, hivatkozni kell valamilyen formában.
A lábjegyzet nincs engedélyezve a témavázlatban. A forrásokat a megfelelő hivatkozási rendszer szerint kell jelölni, időben nézz utána a szabályoknak.
Reméljük, sikerült kapaszkodót adnunk a témavázlathoz, most már nincs kifogás, kezdheted!
IQfactory
Kövess minket Facebook-on!