Igen tudjuk, hogy Ernest Hemingway-t a bikaviadalok, a bunyók, a szép nők, az alkohol és a háború inspirálták tollforgatásra, a szakdolgozatíráshoz inkább más, egzaktabb forrásokat ajánlunk – mondjuk könyveket és folyóiratokat.
Jó hír, hogy a digitális korban többé nem kell bajlódni könyvtári kartotékokkal, poros kéziratokkal vagy örökkévalóságnak tűnő sorban állással. Az interneten rengeteg tudományos értékű irodalom érhető el. Rossz hír azonban, hogy nincs mellettünk a kontyos, szemüveges könyvtáros néni, aki egy sóhajjal vagy szájbiggyesztéssel adja tudtunkra: ez a könyv nem lesz jó.
Íme pár tipp, hogy egyedül is eligazodj a digitális könyvtárak útvesztőiben.
1. Checklist
Érdemes ezzel kezdened: írj magadnak egy listát a forrásgyűjtés összes fázisáról. Nem nagy dolog, mégis sokat segíthet, amikor már a hajad tépnéd a kinyomtatott cikk-kupacok alatt. Ezen követheted a haladásod, ellenőrizheted magad, és biztos pont lesz, ha bepánikolnál. Szedd sorba a lépéseket:
– gyűjtés: előadáson/ szemináriumon használt és ajánlott cikkek, könyvek; Google Scholar és Google Books találatok; a terület szakfolyóiratának cikklistája; a már kiválasztott cikkek referencialistája
– válogatás, feldolgozás, kiemelés
– rendszerezés, logikai sorrend, gondolatmenet kialakítása, vázlat alakítása
– írás
2. Google Scholar
A Google Scholar ingyenesen hozzáférhető keresőprogram, ami a sima Google kereső és a Wikipédia eredményeihez képest jóval megbízhatóbb, tudományosabb hivatkozási alapokat listáz. Egyetlen helyről különböző témakörök és források közötti keresést tesz lehetővé. A találatok között szerepelnek: doktori disszertációk, szakmai szervezetek összefoglalói, egyetemekről származó értekezések, könyvek, tartalmi kivonatok (absztraktok) és cikkek.
Ha pedig okosak vagyunk a keresési opciók beállításánál, csodát művelhetünk.
A legfontosabb keresési tippek:
További keresési tippek itt.
Az oktatóvideók kedvelőinek bemutató: itt.
3. Referencia-listák
Ha sikerült találni egy megbízható cikket vagy könyvet, érdemes hátralapozni a szöveg végére, és átnézni a szerző által használt hivatkozásokat, rengeteg új ötletet adhat. De semmiképp ne légy lusta! Keress rá a felhasznált szövegekre, és ne a másodlagos forrást használd. Ha túl sok másodlagos forrás szerepel az írásodban, az rontja a dolgozat minőségét, és a konzulensed mosolya sem lesz őszinte.
4. Válogatás, kiemelés
Nincs idő minden, a témádhoz részben kapcsolódó irodalmat átböngészni! Meg kell tanulnod szelektálni. Ha úgy látod, a választott cikk tévút, tedd félre és foglalkozz egy számodra hasznosabb szöveggel. Olvasás közben folyamatosan jegyzetelj és emeld ki a lényeget. Tudjuk, hogy nagyon menő az új illatos-csillogós kiemelő filced, de itt nem a színezés a feladat. A legjobb, ha csak kulcsszavakat, félmondatokat emelsz ki.
5. Vázlat
A szakirodalmak feldolgozása közben folyamatosan alakítsd a vázlatodat, helyezd el benne az adott szöveget. Sokan hiszik, hogy a szakdolgozati vázlat felesleges, de a tanáraid nem őrült, összefüggéstelen gondolatfolyamokat akarnak visszaolvasni a szövegedben. Ne feledd: már kezdettől tömören, logikusan, arányosan építsd a dolgozatodat!
Reméljük, ezúttal is sikerült pár hasznos tanácsot adnunk, jó munkát a szakdogádhoz!
IQfactory Team
10,000+ elégedett ügyfél
1,000+ szakember
250+ szakterületKövess minket Facebook-on!
