A Harvard szisztéma az angolszász oktatási rendszerek legkedveltebb hivatkozási formája, azonban Magyarországon is egyre gyakoribb az alkalmazása. ’Név-év’ módszernek is nevezik, mivel a szövegben a hivatkozást a szerző vezetéknevével és a publikáció megjelenésének évével jelzi. Minden egyes idézett részhez két hivatkozás tartozik:
– egy szövegközi (in-text) [csak név és évszám]
– egy kapcsolódó részletes hivatkozás a Bibliográfia / Felhasznált irodalom részben (after-text)
Szó szerinti idézetnél így:
„A hatékony felépítés rendkívül fontos.” (Redman, 2006) vagy ha van oldalszám (Redman, 2006, p. 22)
Tartalmi idézetnél így:
Babbie (1996) közli egyik tanulmányában a szenátus álláspontjának megoszlását a katonai kiadások tekintetében.
illetve így:
A szenátus álláspontjait a kiadások tekintetében az adott tanulmányban tekinthetjük meg. (Babbie, 1996)
Amennyiben a szó szerinti, illetve tartalmi idézet internetes forrásból származik és a szerző neve nem publikált, úgy a portál nevét, illetve ha ez nem egyértelmű, akkor az URL-jét is feltüntethetjük:
A Financial Times (2012) szerint az amerikai kockázat-tőke alapok kiemelkedő lehetőségeket találnak Európában.
Illetve:
Az amerikai kockázati tőke alapok kiemelkedő lehetőségeket találnak Európában. (www.financialtimes.com, 2012)
A Harvard hivatkozás a forrásul szolgáló dokumentumok részletes adatait a Bibliográfia / Irodalomjegyzék részben (after-text) tárja fel, amelynek összeállításánál a különböző típusú forrásokat külön csoportokba (könyvek, folyóiratok, elektronikus források..stb) rendezve adja meg a könnyebb áttekinthetőség érdekében.
Hivatkozás könyvre:
Szerző neve (Kiadás Éve) Mű címe. Kiadás helye, Kiadó. Oldal szám. ISBN
például:
BABBIE, Earl (1996) A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest, Balassi. 704 p. ISBN 963 506 100 5
Hivatkozás könyvrészletre:
Szerző neve (Kiadás éve) Tanulmány címe. In: Könyv szerkesztőjének neve. Könyv címe. Kiadás helye, Kiadó. Oldalszám tól-ig. ISBN
például:
RAVASZ János (1996) A reformátusok iskolaügye. In: GAZDA István. Fejezetek a magyar művelődéstörténet forrásaiból. Budapest, Tárogató. pp. 191-196. ISBN 96384919302
Hivatkozás folyóiratcikkre:
Szerző neve (Megjelenés éve) Cikk címe. Folyóirat, Évfolyam száma. Szám. Tól-ig oldalszám. ISSN
például:
MAGYAR Bálint (1998) A közoktatás modernizációjának esélyei a közoktatási törvény módosítása után. Új pedagógia szemle, 47. évf. 2. sz. p. 6. ISSN 1215-1807
Hivatkozás elektronikus tartalomra/weboldalra:
Szerző neve [ha nincs akkor weboldal neve] (Kiadás éve). Cím, Letöltve: URL (Utolsó letöltés: dátum)
például:
ERDBRINK Thomas (2013) Anti-West Hard-Liner Gains in Iranian Race; Letöltve: http://www.nytimes.com/2013/05/29/world/middleeast/saeed-jalili-emerges-as-establishment-favorite-in-irans-presidential-race.html?hp&_r=0 (Utolsó letöltés: 10/01/2013)
példa, ha nincs szerző:
PORTFOLIO (2013) Pereskedik a Visa és a Mastercard; Letöltve: http://www.portfolio.hu/vallalatok/it/pereskedik_a_visa_es_a_mastercard.184548.html (Utolsó letöltés: 10/01/2013)
Egy komplex példa levezetése:
A szövegben található tartalmi idézet:
A szenátus álláspontjait a kiadások tekintetében az adott tanulmányban tekinthetjük meg. (Babbie, 1996)
Ehhez tartozó hivatkozás az irodalomjegyzékben:
BABBIE, Earl (1996) A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest, Balassi. 704 p. ISBN 963 506 100 5
A tartalmi idézet hivatkozása csak abban az esetben teljes, amennyiben a dokumentumban megtalálható a hozzá tartozó in-text és after-text hivatkozás is! A Harvard szisztéma semmilyen esetben nem használ lábjegyzeteket!
