LEGGYAKORIBB SZAKDOLGOZAT TÉMAKÖRÖK

 

Egy büntetőjog szakdolgozat tehát alapvetően eltérő megközelítést igényel, mint más jogágakat tárgyaló munkák. Dolgozatunk csak akkor lehet sikeres, ha a büntetőjogi jogintézmények, illetve tényállások ismertetése mellett nagy számban elemzünk jogeseteket, egyedi bírói döntéseket is. Szakdolgozati témát választhatunk a büntetőjog Általános Rész, illetve a Különös Rész jogintézményei közül.

 

Büntetőjogi dogmatikai kérdések

A jogi szakirodalom nagy hangsúlyt fektet az egyes általános részi jogintézmények elméleti megalapozottságára. Népszerű téma például a jogos védelmi helyzetben az elhárító cselekmények dogmatikai kérdéseinek tárgyalása, a vagyoni jellegű szankciók problematikája, vagy a bűnkapcsolatok elméleti kérdései.

 

A büntetőjog története – büntetőjogi jogintézmények története

A magyar büntetőjog története a legrégebbi időkig nyúlik vissza, már Szent István törvényei is tartalmaztak egyes bűncselekményeket és büntetéseket. Az első modern magyar büntető törvénykönyvet 1878-ban fogadták el, és Csemegi-kódex néven vált ismertté. Az 1978. évi Btk. egészen 2013. június 30-ig hatályban volt. Jó választás lehet tehát, ha a magyar büntetőjog fejlődését tárgyaljuk általánosságban, de az is, ha kiválasztunk egy konkrét jogintézményt, és annak a múltját, jelenét és jövőjét kísérjük végig.

Kedvelt téma az életfogytig tartó szabadságvesztés múltbeli és hatályos szabályozásának bemutatása. Különösen e téma kapcsán szükséges azonban felhívni a figyelmet arra, hogy egyes jogintézmények (mint amilyen például a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés) megítélése még a jogászi szakmán belül is vitatott. Dolgozatunkban ezért nemcsak a jogalkotó álláspontját kell ismertetnünk, hanem ütköztetnünk kell a különböző szakmai véleményeket is, ismertetnünk kell az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatait, az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogát, és célszerű, ha kitérünk a jogvédő szervezetek (Amnesty International, Human Right Watch, Helsinki Bizottság stb.) állásfoglalásaira is.

 

Fogalmi kérdések

A büntetőjogban különös jelentőséggel bírnak meghatározott fogalmak, sok esetben a bűncselekmény megállapíthatósága múlik azon, hogy e fogalmak egyes elemei fennállnak-e a konkrét esetben. Érdekes dolgozat születhet például „az üzletszerűség fogalma és egyes előfordulásai a különös részi tényállásoknál” témakörben, de ugyanígy elemezhetjük a kár és a vagyoni hátrány fogalmát, előfordulásait, vagy foglalkozhatunk a veszélyfogalom értelmezésével is.

 

Tényállások a védendő jogi tárgy szerint

Választhatunk aszerint is szakdolgozati témát, hogy az egyes tényállások milyen jogi tárgyat védelmeznek. Népszerű szakdolgozati cím „a magzati élet büntetőjogi védelme”, vagy éppen „a hivatalos személy büntetőjogi védelme”, esetleg „az emberi méltóság és becsület védelme a becsületsértés és a rágalmazás tényállásán keresztül”. Ez utóbbi téma azért is lehet különösen jó választás, mert érintőlegesen kitérhetünk a védelem büntetőjogon túli eszközeire is (sérelemdíj, sajtó-helyreigazítás, sajtóper stb.).

Dönthetünk úgy is, hogy a bűncselekmények egy adott típusát mutatjuk be. Érdekes és változatos szakdolgozatot írhatunk a közlekedési bűncselekmények, vagy éppen a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények köréből; mindkét témára igaz az, hogy a szigorúan vett büntetőjogi megközelítés mellett kriminalisztikai, krimináltaktikai szempontból is megvizsgálhatjuk a problémát. Ha a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények törvényi tényállás változatait elemezzük, akkor ki kell térnünk a kábítószer fogalmára, a csekély-, a jelentős, a különösen jelentős mennyiség meghatározására, értelmeznünk kell az elkövetési magatartási fordulatokat, és a minősített eseteket, részleteznünk szükséges az egység-halmazattal kapcsolatos joggyakorlatot, valamint a büntethetőség megszüntetésével kapcsolatos szabályokat.

 

Elhatárolási problémák

Léteznek olyan büntetőjogi tényállások is, melyek jogi tárgya, elkövetési magatartásai hasonlóak, elhatárolásuk azonban nehézséget jelenthet a gyakorlatban – értékes dolgozat készíthető az ilyen bűncselekmények elhatárolási kérdéseiről. Így például jó választás az egyes, életet, illetve testi épséget sértő bűncselekmények összehasonlítása. E körben kitérhetünk a testi sértés alap- és minősített eseteinek elemzésére, a szándékos és a gondatlanságból elkövetett testi sértések elhatárolására, a vegyes bűnösség kérdésére. Tárgyalhatjuk a halált okozó testi sértés és a gondatlanságból elkövetett emberölés elhatárolását, foglalkozhatunk a magzatelhajtás minősített esetei kapcsán a magzatelhajtásként, az emberölésként és a testi sértésként minősülő helyzetek elemzésével. A testi sértést érintően szóba kerülhet a kapcsolati erőszak tényállása is. Úgyszintén közkedvelt téma a segítségnyújtás elmulasztása tényállásának elemzése; ezzel összefüggésben kitérhetünk olyan dogmatikai kérdésekre, mint amilyen a szándékosság-gondatlanság, és elhatárolhatjuk a bűncselekményt a mulasztással elkövetett (szándékos és gondatlan) emberöléstől is.