Nem tudod hogyan fogj hozzá a szakdolgozat íráshoz? Ne aggódj, az alábbiakban összegyűjtöttünk minden olyan információt, amelyek segítségével egyszerű és kellemes lesz a dolgozat elkészítésének folyamata.
A téma
Az első és a legfontosabb a megfelelő téma kiválasztása. De mégis hogyan válasszunk?
Akkor jó egy szakdolgozat téma, ha érdeklődünk iránta, hiszen akkor lesz kedvünk foglalkozni vele, ha valóban leköti a figyelmünket. Továbbá fontos, hogy újat mutasson az adott szakterületen, azaz nyújtson lehetőséget egy olyan kutatásra, amit még nem kutattak elődeink. A jó téma harmadik ismérve a megfelelő forrásmennyiség. Abban az esetben választunk bölcsen, ha tudjuk, hogy rendelkezésünkre áll elegendő szakirodalom a téma feldolgozásához.
Ha tisztában vagyunk azzal, hogy mely témakör érdekel a leginkább, akkor könnyű dolgunk van, de sokszor előfordul, hogy nincs egy olyan kiemelkedő rész, aminek szívesen szentelnénk szakdolgozatunkat. Ebben az esetben érdemes elgondolkoznunk azon, hogy mely tárgyak voltak a kedvenceink, miről hallottunk szívesen, de akár az előadó személyéből is kiindulhatunk és választhatunk általa meghirdetett témát. Ha végképp nem tudunk dönteni, akkor érdemes a felsőoktatási intézmények által kibocsátott szakdolgozat-témák listáját áttanulmányoznunk, ahol már azt is láthatjuk, hogy az egyes témakörök mely oktatóhoz tartoznak.
A konzulens
A legjobb helyzetben akkor vagyunk, ha rendelkezünk olyan ismerőssel, aki a kiszemelt oktatónál írta a szakdolgozatát. Érdemes kifaggatni, hogy mennyire találta segítőkésznek, gyorsnak, alaposnak az adott konzulenst, de a szaktársainktól is érdeklődhetünk e tekintetben. Ha egy előadó szimpatikus volt számunkra, akkor célszerű felkeresnünk és megkérdeznünk, hogy van e lehetőség arra, hogy nála készítsük a szakdolgozatunkat. Legyünk körültekintők, de nem érdemes elhúzni a konzulens kiválasztását, hiszen véges számú szakdolgozót tudnak vállalni, a jó konzulensekre pedig hamar lecsapnak.
Határidők
Ha már rendelkezünk szakdolgozat témával és konzulenssel, akkor érdemes szem előtt tartani a határidőket és jól megtervezni a munkafolyamatot. A szakdolgozat leadásától visszafelé számoljuk ki, hogy mennyi időre van szükségünk a szakirodalom felkutatásához és feldolgozásához, a kutatásunk elkészítéséhez és a szakdolgozat megírásához. Sőt, érdemes arra is időt szánnunk, hogy a kész dolgozatot -akár többször is- átolvassuk és kijavítsuk az esetleges hibákat. Ne halogassunk, hiszen a saját munkánkat nehezítjük meg ez által, azt pedig biztosan nem akarjuk, hogy egy összecsapott munka kerüljön ki a kezünk közül.
A nyelvezet
A szakdolgozatunkban csak és kizárólag tudományos nyelvezetet használhatunk, ami elsőre bonyolultnak tűnhet, de ha elolvasunk néhány – a témához kapcsolódó – szakirodalmat, akkor könnyedén elleshetjük az író stílusát és alkalmazhatjuk dolgozatunk írása során.
Hivatkozások
Sok szakdolgozó számára problémát jelent a megfelelő hivatkozási forma alkalmazása. A hivatkozások azonban nagyon fontosak, hiszen ha nem megfelelően kerülnek a dolgozatunkba, akkor előfordulhat, hogy el sem fogadják a beadott művet. A felsőoktatási intézmények általában a szövegközi vagy a lábjegyzetes hivatkozási formát kérik. Erről érdemes előre tájékozódnunk, sőt be is gyakorolhatjuk a hivatkozások helyes alkalmazását még a dolgozatunk megírása előtt.
A felépítés
A szakdolgozat felépítése általában kötött, azt a célt szolgálja, hogy könnyen áttekinthetővé tegye a művet, de egyúttal segítséget is nyújt a szakdolgozónak munkája során.
A szakdolgozat felépítésének kötelező elemei:
A szakdolgozat borítójának és belső címlapjának elrendezése többnyire kötött – erről az intézmény honlapján tájékozódhatunk. A tartalomjegyzék esetében érdemes automatikus jegyzéket alkalmaznunk, hiszen ebben az esetben kedvünkre alakíthatjuk a fejezetek címén és tartalmán, akár fel is cserélhetjük őket, elegendő néhány kattintás és a friss állapot jelenik meg.
A bevezetésben fogalmazzuk meg, hogy miért választottuk az adott témát, hogyan kapcsolódunk hozzá, miért aktuális, milyen értéket képvisel és mi a célunk dolgozatunk megírásával. Ebben a fejezetben kifejthetjük saját véleményünket is, azonban -az összegzés kivételével- az összes további fejezetben tilos a véleménynyilvánítás, tárgyilagosan az elemzésre kell koncentrálni.
A szakirodalmi áttekintést bátran bontsuk több fő- és alfejezetre, hiszen egy hosszú, ömlesztett szöveg nem lesz áttekinthető, így érdemes részekre tagolnunk a mondandónkat.
A primer kutatás esetében meg kell fogalmaznunk annak célját, illetve célszerű hipotéziseket vagy kutatási kérdéseket felállítanunk a fókuszált vizsgálódás érdekében. Ezt követően mutassuk be a kutatás körülményeit, módszertanát, valamint a kutatás eredményeit és azok értékelését. Az eredmények ismertetése után válaszoljuk meg hipotéziseinket vagy kutatási kérdéseinket. Ne aggódjunk, ha nem igazolódtak hipotéziseink, az, hogy igaznak bizonyult e egy állítás teljesen irreleváns a szakdolgozat értékelése szempontjából.
Az összegzés pontban a bevezetéshez hasonlóan kifejthetjük véleményünket, saját javaslatainkat, de emellett mindenképp szerepeltessük a dolgozat főbb eredményeit is.
A szakdolgozat végén kap helyet az irodalomjegyzék és a mellékletek, amelyek szintén kötelező elemei a szakdolgozatnak.
Formai követelmények
A főiskolák/egyetemek a szakdolgozók tudomására hozzák a szakdolgozat formai követelményeit, amelyek kis mértékben eltérhetnek egymástól az egyes intézményekben. A legelterjedtebb formai követelmények a következők:
Betűtípus: Times New Roman
Betűméret: 12-es
Sortávolság: 1,5
Margók: jobb, fent, lent: 2,5 cm; bal: 2,5 cm + 1 cm (kötés) = 3,5 cm
Érdemes az adott felsőoktatási intézmény honlapjáról tájékozódni a formai követelmények tekintetében, hiszen alkalmazása kötelező, ha figyelmen kívül hagyjuk, akkor szinte biztos, hogy nem fogják elfogadni szakdolgozatunkat.
A felhasznált irodalom
A szakirodalom esetében fontos, hogy ne alkalmazzunk 10 évnél régebbi forrást, hiszen sok esetben elavult, felülbírált elméleteket tartalmaznak a régi könyvek, folyóiratok. Szánjunk kellő időt a megfelelő források felkutatására, bátran kérjünk segítséget az intézmény könyvtárában dolgozóktól is, hiszen ők rengeteg hasznos ötlettel rendelkeznek a szakirodalommal kapcsolatban.
Internetes források esetében sem érdemes nagyon régi írásokat venni alapul, illetve ebben az esetben ügyelni kell arra is, hogy megbízható helyről töltsünk le anyagokat. Például egy szakmai blog jó forrás lehet, de egy közösségi médiában megosztott gondolatmenet semmikép sem kerülhet bele egy olyan tudományos értekezésbe, mint a szakdolgozat.
Ugye, már nem is tűnik olyan bonyolultnak? Reméljük ötleteink meghozták a kedved szakdolgozatod elkészítéséhez. Ha kérdésed adódott, bátran fordulj hozzánk, segítünk kijutni a szakdolgozat írás útvesztőjéből!
És ezeket olvastad már?
MILYEN A JÓ SZAKDOLGOZAT BEVEZETÉS?
MILYEN A JÓ SZAKDOLGOZAT TÉMA?
MIÉRT FONTOS A SZAKDOLGOZAT VÁZLAT?
10,000+ elégedett ügyfél
1,000+ szakember
250+ szakterületKövess minket Facebook-on!
